AUSZTRIA: Lánzséri vár /Landsee/

Lánzséri vár bejárata.

A lánzséri vár egykor Nyugat-Magyarország leghatalmasabb erődítménye volt, ma Közép-Európa legnagyobb várromja. A várromot Kőszegtől 36 km-re Burgenlandban a Landsee nevű falucska mellett magasodó 670 m magas Várhegyen találjuk.Lánzsér egykor a locsmándi uradalomhoz tartozott,várát1173 körül építette az Erchinger család. A szabálytalan alaprajzú belső lakótornyos épület határvárként épült.

Az évszázadok alatt több tulajdonosa is volt a várnak. Az Esterházyak tulajdonába 1612-ben került, amikor Esterházy Miklós feleségül vette Dersfy Ferenc lányát,Orsolyát,aki hozományul kapta a várat és a birtokot.

A török háborúk idejére a várat szinte bevehetetlen erődítménnyé építették ki,de a harcokban kevés hadászati szerepet játszott,inkább menedékül szolgált a környék lakóinak.

A Rákóczi szabadságharc idején 1707-ben osztrák katonaság szállta meg az erődítményt,akkor robbant fel a lőportorony és semmisült meg az épület nagy része.Ezt követően helyreállították,de 1772-ben tűzvész pusztította. 1968-ban végezték el a romok helyreállítását. A romok ma is az Esterházyak tulajdonában van.

Az épületegyüttes a szabálytalan alaprajzú, belső lakótornyos várak típusához tartozik. Egykor Nyugat-Magyarország leghatalmasabb erődítménye volt.Legrégebbi része a XII-XIII.században épült román stílusú lakótorony, amelyet egy kis későgótikus udvar övez. A belső rész körül a XIV-XVII.században épült ki a védőgyűrű, amely négy hatalmas bástyafalból, valamint árokrendszerből állt.

Az egykori vár maradványaiba befelé haladva, az első kapun az 1668-as évszám olvasható.Innen még 5 kapun keresztül jutunk a vár belsejébe.Az ötödik és hatodik kapu a vár belsejébe a sokszögletű lakótoronyba vezet. Ennek keleti oldalához egy gótikus lakószárny csatlakozott. A torony nyugati oldalán a fal 10 m vastagságú. A belső vár déli szárnyában volt a XV.században épült konyha, magas kéménnyel, amelynek maradványai ma is láthatók.

A konyha maradványai.

A belső udvarról nyíló lépcsőház barokk kori. A belső udvar bővítése képen épült épületszárnyak a XVII-XVIII.századiak. A lakótoronyból gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

MAGYARORSZÁG: Szombathely

Fő tér

Szombathely Magyarország legrégebbi alapítású városa, amit a Nyugat Királynőjének is neveznek.
A rómaiak az i.sz.43.évben alapították Savaria városát, a Földközi-tengeri területet és a Balti tenger vidékét összekötő ún. Borostyánkő út mentén. A város hamarosan más fontos pannóniai utaknak is központja lett.
Számos római császár is megfordult a városban. Savariában született Martinus, később galliai püspök,akit Szt.Márton néven ismer az egyháztörténelem.
455-ben egy földrengés pusztította a várost. Évszázadok múltán, 860-ban említik ismét az oklevelek.
A pozsonyi országgyűlés határozata folytán 1578-ban megyeszékhely lett.

Szombathelyen született: Magyar László(1818-1864) híres utazó,Dél-Afrika kutató. P.Márkus Emilia színművésznő (1862-1949). Derkovits Gyula (1896-1934) századunk egyik legjelentősebb festője.

Szombathely: Fő tér

Szombathely belvárosának központi része a háromszög alakú nagy kiterjedésű Fő tér,ami valaha a város piactere volt. A tér legelején baloldalt álló klasszicista stílusú épületben évtizedeken át működött a patinás, régi Savaria Szálló és étterem.Valamivel tovább,a túlsó oldalon egy házon emléktábla jelzi,hogy itt lakott Márkus Emilia a nagy színésznő.

Berzsenyi Dániel tér.

A Berzsenyi Dániel téren találjuk a névadó szobrát. Szemközt a tér keleti oldalán a Hefele Menyhért által 1779-1783 között épített püspöki palotát találjuk. Innen nem messze találjuk az 1791-1797 között épült Székesegyházat. Előtte a parkban Szombathely első püspöke , Szily János szobra.

Székesegyház

Székesegyház

Az iskola és a székesegyház között léphetünk be a hajdankori Szombathely elődje, a római Savaria központjának területére,a Romkertbe.Évszázadokon át föld fedte a hajdan oly híres nyugat -pannóniai Savaria romjait. 1938-ban a papnevelde épületének kibővítési munkálatai során bukkantak rá az első római kori maradványokra. Több nagyméretű római útmaradványt tártak fel, napvilágra kerültek az egykori császári palota hatalmas épületének maradványai.

A Rákóczi Ferenc utcában találjuk a Romkert látnivalóinak folytatásaként 1955-ben feltárt Isis -szentélyt.
Az egyiptomi eredetű Isis-kultusznak Pannónia területén feltárt legnagyobb szentélye.

Isis szentély

Kámoni Arborétum:

A Gyöngyös patak mentén Szombathely északnyugati oldalán Kámon peremközségben találjuk az ország egyik leggazdagabb fagyűjteményét a jóval több mint kétezer féle fa-és cserjekülönlegességet tartalmazó Kámoni arborétumot.Az arborétum Szombathely legnagyobb összefüggő parkja. A Kámoni Arborétum alapjait a XIX.század első felében hozta létre Saághy Mihály, aki birtokán Méhészkertet létesített.A század végén már 4 hektáron hozott létre dendrológiai gyűjteményt.Később az állami tulajdonba kerülő terület megmentéséért és továbbfejlesztéséért id.Bánó István tett sokat. Jelenleg mintegy 3000 féle fásszárú növényt tartalmaz,melynek jelentős részét örökzöldek alkotják. Jelentős a lágyszárú állománya is. A Nyugat-Dunántúl és szubalpin térségek számos védett ritkasága megtalálható itt.

Kámoni arborétum

FOTÓ:Deadend85

Kámoni arborétum

FOTÓ:Deadend85

A szombathelyi Csónakázó tavat 1961 nyarán kezdték kialakítani az egykori téglagyár agyaggödreiből.1967-ben fákat telepítettek a tó környékére,így az évek alatt a környék és a város egyik legszebb részévé vált.

Csónakázótó

MAGYARORSZÁG: Zirc

 Zirc a Bakony északi része, az úgynevezett Magas-Bakony turistaközpontja. Történelmi vonatkozásai, kulturális intézményei, műemlékei, arborétuma és az hogy gyönyörű környezetben fekszik kedvelt kirándulóhelyé tették Zircet. A város központja a Rákóczi tér. Itt a 18.sz.alatt áll Reguly Antal szülőháza. Reguly Antal (1819-1858)
neves nyelvtudós, aki 1843-1846-ban Oroszországban kutatta a magyar nép finnugor rokonainak életét és nyelvét. A téren szobor is hirdeti Zirc nagynevű fiának emlékét.

Erre a térre néz a XVIII.században a ciszterciták által kialakított nagyméretű épületcsoport, amelynek fő részei a volt apátsági templom és épület.
A nagyméretű és a díszes barokk stílusú műemlék templom 1727 körül épült Keger Mátyás és Wittwer Márton tervei alapján.

A templomhoz tartozó nagyméretű volt apátsági épület,a XVIII.század második negyedében épült. A keleti szárny 1841-ben, a könyvtári rész 1844-1846-ban,a klasszicista homlokzat 1854-ben épült.
Az épületben találjuk az Országos Széchényi Könyvtár ,Reguly Antal Műemlék Könyvtárat ami a keszthelyi
és a pannonhalmi gyűjtemény mellett a legnevezetesebb, leggazdagabb anyagú vidéki műemlékkönyvtár.
Berendezése is művészi értékű.Különösen figyelemre méltó a nagyterem számos bakonyi faféleségből készített , díszes faberakásos asztala és két 1640-ben készült földgömb.
A 40.000 könyvet 10.000-nél több folyóiratot, sok ezer apró nyomtatványt, térképet,zeneművet,metszetet őrző könyvtér legértékesebb része a 18-19.századi gyűjtemény és a Bakony-vidék témakörét a teljesség igényével felölelő könyvtári részleg.

A könyvtárnak és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak helyet adó épület.

Könyvtár

Az épületben található még a Bakonyi Természettudományi Múzeum,ahol a kő és bronzkor emlékei, és római kori leletek találhatók.Különösen érdekes a vadászati kiállítás az agancsgyűjteménnyel.
A barokk épületcsoport mögött hatalmas kiterjedésű fallal elkerített arborétumot találunk. A volt apátsági kert
helyén már 1182-ben vadaskert volt, a mostani faritkaságokban bővelkedő parkot 1759-ben kerítették körül és rendezték a ciszterciták. A hajdani bakonyi ősrengetegek megmaradt öreg fáinak számos példányát látjuk itt. Az arborétum igazi jelentőségét az adja meg, hogy két évszázadon át tervszerűen telepítettek ide a világ különböző részeiből származó növénykülönlegességeket. A park legidősebb fája egy 400 éves kocsányos tölgy. A park halastavának medrét 1412-ben ásták ki,az 1809-ben ültetett 380m hosszú,115 fából álló hársfasort pedig egy római kori út mellé ültették. A parkon átkanyargó Cuha- patak két kőhídját 1759-ben építették.

Arborétum

Arborétum

AUSZTRIA: Graz környéki kulinária

Stájer kulinária:

Stájerországi tökmagolaj:A régió kulináris ínyencsége a tökmagolaj, Stájerország fekete aranya. Nagyon egészséges, rengeteg vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. Általában salátákra öntik,de számos más felhasználási módja is van. Az olajsajtolás mesterségét a tartomány mintegy 60 olajütőjében  gyakorolják. 

Egy régi olajsajtoló malom állítja elő manapság a legtöbbet ebből a különleges csemegéből.

A dél-stájer Wanga településén már 70 éve préselnek tökmagolajat a Pelzmann olajsajtoló műhelyben.

Ami családi üzletnek indult,ma világvezető márkává nőtte ki magát.

Az olajkészítéshez kizárólag a stájer sütőtök héj nélküli magját használják fel. Kíméletesen megpörkölik a magokat,amely finom dió aromát, és karamellszerű illatot és rendkívüli zöldes-fekete színt kölcsönöz a tökmagolajnak.

A Stájerországi olajút Stainzból indul 30 km-re délnyugatra Graztól és keresztülvezet Deutschlandsbergen egészen Eibiswaldig,a szlovén határ közeléig. Az év során számos rendezvény csalogatja az ínyenceket a tök,a tökmagolaj és a Schilcher bor hazájában.

Sütőtök krémleves:

Hozzávalók: 90 dkg sütőtök meghámozva,kimagozva

Sütőtök krémleves
Fotó:blumenbiene

                     2 dkg vaj

                     1 fej vöröshagyma

                     2 db leveskocka

                     só,fehér bors

                     főzőtejszín

A sütőtököt megmossuk, kiszedjük a magját,meghámozzuk és felkockázzuk. A vajat megolvasztjuk egy fazékban és a felkockázott hagymát üvegesre pirítjuk benne. Rátesszük a tököt és felöntjük annyi vízzel amennyi ellepi, ízesítjük a fűszerekkel és puhára főzzük. Botmixerrel összeturmixoljuk és közben hozzácsorgatjuk a tejszínt majd a tűzhelyen még egyet rottyantunk rajta.Pirított tökmaggal  vagy pirított kenyérkockával vagy tökmagolajjal picit meglocsolva tálaljuk.

Andreas Schwind

Stájer alma: Stájerországban nagy hagyományai vannak az almatermesztésnek. Az optimális szomjoltó, alacsony alkoholtartalmú almamust már ősidők óta stájer házi itókának számít.Az almával számos ételspecialitásban is találkozhatunk: a finom finom rétestő a kiváló almaecetig. A "Haus des Apfels nevű helyen  minden, az almával kapcsolatos tudnivaló rendelkezésünkre áll. Puch alma falu mint Ausztria legnagyobb gyümölcstermesztő közössége e múzeumnak köszönhetően bepillantást nyújt a régió számára oly értékes gyümölcs történetébe. Eredeti formájában présházat rendeztek be, egy ősi gyümölcsöskertet alakítottak ki, kaptárt és időjárás figyelő tornyot emeltek és a múzeumot természetesen érdekes és látványos tárgyakkal töltötték meg. A mintegy 25 km hosszú almaút, amely Gleisdorf közelében a Wechselbundesstrabe úton kezdődik és öt településen át húzódik, széles kínálattal rendelkezik : friss gyümölcs, must, almalé, nemes párlatok és különböző almatermékek. A friss almák ezen kívül olyan ínyencségek alapanyagául szolgálnak mint az almás rétes,az almatorta vagy az alma fagylalt. Az étlapokon pedig a mustlevestől a mustpecsenyéig valamennyi finomság megtalálható,természetesen minden almából.

justusbluemer