STOLLEN - Német karácsonyi sütemény

A Stollen egy híres német karácsonyi sütemény, melynek formája és kinézete a bepólyált Kisjézusra emlékeztet,leginkább a magyar gyümölcskenyérre hasonlít. A Stollen sűrű kelt tésztából készül amihez sok mazsolát és kandírozott narancs és citromhéjat adnak, és vastagon porcukorral szórják meg.

A mai napig változatlan a formája Németország legrégebbi hagyományos karácsonyi süteményének.
A Stollen egyik változata a Drezdai stollen ami az egész világon híres. Németország legrégebbi karácsonyi vására is ennek a tradicionális süteménynek köszönheti a nevét. A városban 1500 óta árulják a karácsonyi stollent.

STOLLEN CSÚCSOK

A sütemény kevésbé hagyományos formában.

Hozzávalók: 100 g kandírozott narancshéj 

                      250 g liszt

                      2 csapott teáskanál sütőpor
                      100 g őrölt mandula
                      75 g porcukor
                      1 tasak vaniliáscukor
                      2 teáskanál rum aroma
                      1 tojás
                      100 g Rama
                      125 g túró
                      125 g mazsola
Díszítéshez: 100 g vaj
                     50 g porcukor
                   
A tepsit sütőpapírral kibéleljük. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A kandírozott narancshéjat apróra vágjuk. A mazsolát rumos tejbe áztatjuk.
A tésztához a lisztet a sütőporral elkeverjük, és egy keverőedénybe szitáljuk. A kandírozott narancshéjat és a lecsepegtetett mazsola kivételével hozzáadjuk a többi hozzávalót és konyhai robotgéppel először alacsony, majd legmagasabb fokozaton sima tésztává keverjük.Óvatosan hozzákeverjük a narancshéjat és a mazsolát, majd két teáskanál segítségével dió nagyságú halmokat formálunk belőle. A tepsit a sütő középső részébe toljuk, és a süteményt megsütjük 15-20 perc alatt.
Közben a vajat megolvasztjuk.Sütés után a sütemény azonnal meglocsoljuk a vajjal majd porcukorba forgatjuk.

ROMÁNIA: Törcsvár - Bran kastély

A törcsvári kastély Romániában, Erdélyben Brassótól 30 km-re található, a Törcsvári-szoros előtt álló
Törcsvár falu mellett található. A vár helyén, a szorost csaknem teljesen elzáró sziklatömbön a német lovagrend épített 1211 és 1215 között favárat, de ezt később tönkre ment. Nagy Lajos király 1377-ben engedélyt adott a brassói polgároknak, hogy a hágó védelmére kővárat emeljenek. Királyi, fejedelmi vár volt. 1498-ban II. Ulászló a brassóiaknak adta zálogba a hozzá tartozó 10 faluval együtt, II. Rákóczy György pedig örök áron eladta a brassóiaknak és a város tulajdonába maradt a trianoni békeszerződésig. A bonyolult építésű várkastélyt többször átalakították és bővítették, 1888-ban restaurálták, de eredeti alakját lényegében megőrizte. A nehezen bevehető várak közé tartozott. 1690-ben például Thököly Imre 3 hónapig ostromolta, az 50 főnyi labanc védőerő mégis meg tudta tartani a felmentő labanc sereg érkezéséig.

A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É–D-i irányú belsőtornyos vár. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek tetejére egy figyelőtornyot építettek. A nyugati oldalon egy kerek torony található, melynek az alagsorában nagyon alacsony bejáratú, ablaktalan börtön volt. Földszintjén a darabontok szobája volt, az udvar közepén pedig a kb. 70 m mélységű kút található. A kastélyt a közelmúltban teljes mértékben restaurálták, jelenleg nagyon jó állapotban vannak a falai. A belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg. 

 2003-ban ugyan visszaszolgáltatták a Habsburg-családnak (Ileana hercegnő és férje leszármazottainak), ám a vár továbbra is múzeum maradt. Ma az egyik legnépszerűbb, évi kb. félmillió látogatót fogadó turisztikai látványosság.
Hatalmas sikere azonban egy tudatos marketing kampánynak köszönhető, mely a kastély történetét a vámpírlegendákkal, különösen Drakula alakjával kapcsolja össze. A kastélynak sem Drakulához, sem III. Vladhoz sincs semmi köze, de a turisták így is szívesen látogatják és vesznek szuveníreket, sőt még örülnek is, hogy megnézhették az igazi Drakula-kastélyt.

Fotók: NOVANTA

ADVENTI KOSZORÚK 2018