2019. június 30., vasárnap

SZLOVÉNIA: Soca folyó -Isonzó folyó



A Soca folyó a Júlia-Alpokban, a Trenta-völgyben ered, 1100 m-es magasságban. A forrás ismert turistalátványosság. Dél felé folyik Bovec, Kobarid, Tolmin,Nova Gorica és Gorizia városokon keresztül, majd Monfalconétol 5 km-re délre ömlik az Adriai tengerbe.
A 140 km hosszú Soca folyó Nyugat Szlovénián és Északkelet Olaszországon folyik keresztül,a Triglav Nemzeti Park Trenta völgyében.
Az első világháború alatt 1915-től 1917-ig, itt vívták a híres isonzói csatákat, szám szerint tizenkettőt. A magyar áldozatok számát 300 000-re becsülik, főként felvidéki, erdélyi, partiumi és kárpátaljai hadosztályok veszteségeként.
Az Isonzó Európa egyik legszebb vadvize, és talán a földkerekség egyetlen folyója, amely teljes hosszán csodálatos smaragdzöld színben pompázik. Nyáron gumitutajosok (raftingosok) százai vágnak neki a nagy kalandnak – leereszkednek a gyors, helyenként tajtékzó és cseppet sem veszélytelen folyón.


























































Fotók: NOVANTA

2019. június 20., csütörtök

SZLOVÉNI: Triglav Nemzeti Park - Vrsic hágó


A Száva és a Soca völgyet összekötő Vrsic hágó (1611m ) Szlovénia legmagasabb autóval járható hágóútja. A Kranjska Gora és Trenta települések közötti 25 km-es útszakasz 50 hajtűkanyarból áll, 24 az északi és 26 a déli oldalon található. Mindegyik kanyar számozva van és a tengerszint feletti magasságot is kitáblázták.A hágót az időjárástól függően április és november között gyakran lezárják.
A hágó legmagasabb pontja 1611 méteren található ,amely a környékre vezető túrák népszerű kiindulópontja.






A hágó története

A Trenta és a Kranjska Gora közti út valószínűleg már az ókorban is ismert volt. Az első látogatók feltehetően vadászok voltak, akiket pásztorok követtek. A középkorban a Trentát benépesült. Az elszigetelt völgyben az élet nagyon kemény volt, az egyetlen út a "civilizációhoz" pedig a Vršič-hágón át vezetett, az akkori Borovška vas faluba (ma: Kranjska Gora). Az emberek ott sajt, gyapjú vagy bőrért cserébe megkapták a megélhetésükhöz szükséges árukat. A 16. században a Trentában elterjedt a vaskohászat, ami miatt elkezdték kivágni a fákat. Ez egészen a 18. századig tartott, amikor a völgyben nagyjából kihalt az élet. 
A 19. században a területen főleg magányos pásztorok éltek. A 19. század második felében növekedni kezdett az érdeklődés a természetkedvelők körében, ezért a helybeliek turistavezetőkként kezdtek foglalkozni.
Történelme során több nevet adtak a hágónak: Tavacskák, Kranji csúcs, Mjstrovka hágó, Apenverein. 1901-ben építették meg az első hegyi házat, a Vosshutte-t.  A terület az első világháború kitöréséig katonai szempontból is fontos volt az osztrák katonaság számára: 1907-ben hadgyakorlatot szerveztek itt Ferenc Ferdinánd főherceg felügyelete alatt. A gyakorlatok közt kitűnt a hágón való átkelés fontossága, ami miatt több ideiglenes utat és hidat építettek meg, alapot teremtve annak az útnak, melyet a világháború alatt építenek majd meg.
1915.május 23-án Olaszország,  a valamikori szövetséges, megtámadta az Osztrák-Magyar Monarchiát. A mai Szlovénia területén kialakult az Isonzói front,  mely a Rombon  hegytől északon egészen az Adriai tengerig húzódott. Mivel ez a terület eléggé izolált volt az ország többi részétől, az osztrák hadikar elhatározta, hogy utat épít a Vršič-hágón keresztül, a saját katonái ellátására.
Kranjska Gora környékére ekkor több mint 10 000 orosz hadifoglyot szállítottak. A Pišnica patak mentén éltek barakkokban, a Klin és az Erjavčeva koča között, valamint bárhol máshol, ahol helyet találtak. Különböző munkálatokat végeztettek velük. A már meglévő utat bővítették, hidakat építettek, sziklát törtek stb.
A munkálatok 1915-ben kezdődtek, ahogyan elolvadt a hó. A hadifoglyok kevés élelmet kaptak, rosszul voltak öltöztetve, ami miatt különböző járványok kezdtek terjedni. A betegeket általában gyatrán kezelték, ezért a halálozás nagyon magas volt. A halálozáshoz még hozzájárultak a munkálatok alatt történt szerencsétlenségek. A halott orosz katonákat Kranjska Gora és Trenta környékén temették el, az út mentén.
Az út építése gyorsan haladt előre és már 1915 novemberében használatba került, az első hó előtt. Az új utat meglátogatta Jenő főherceg is, akiről az út el lett nevezve. Tiszteletére szobrot állítottak fel, melyen 200 fogoly dolgozott.
Egészen a háború végéig bővítették az utat és folytak a munkálatok. Az Isonzói front áttörése után a hágón keresztül küldték az ország belsejébe a rengeteg olasz hadifoglyot és a különböző hadi felszerelést.(Forrás: Wikipédia)

Túra a Sleme rétre: a Júlia Alpok legszebb kilátópontja,sok pici tavacskával ékesített, mesebeli havasi legelőkről gyönyörű kilátás tárul elénk. Az autóval járható Vrsic hágótól könnyű túra a törpefenyőkkel tarkított Sleme rétje,az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a Júlia-Alpokban.



































Fotók: NOVANTA