HORVÁTORSZÁG: Rijeka-Fiume

Rijeka

Foto

Rijeka Horvátország legfontosabb kikötője a Kvarner öböl partján. Rijeka fontos ipari város,egyben a horvát tengerpart északi részének közigazgatási és kulturális központja. A város legnagyobb húzóereje a hajóépítés. 

1915-ben itt készült Magyarország legnagyobb csatahajója a Szent István. Rijekát félkörívben hegyek övezik: nyugatról az 1396 m-es Ucka, északon az 1796 m-es Sneznik és a 1528 m-es Risnjak, kelet felől pedig az 1758 m magas Velebit hegység nyúlványai. Rijekától délre,és délkeletre emelkednek ki a tengerből a Kvarner szigetei. Közülük a három legnagyobb-Krk,Cres,Losinj.

Rijeka története

Rijeka története nem olyan régi mint a legtöbb adriai társáé. A város a 19.század technikai fejlődésével, elsősorban pedig a hozzá vezető vasútvonal megépítésével indult rohamos fejlődésnek.A település ősi magja a Rjecina folyócska bal partjánál emelkedő Trsati domb. Őslakói az illír liburnok voltak,akiket i.e.28-ban igáztak le a rómaiak. A 7.században a Balkán félszigetre szorított horvát törzsek ezeket a területeket megszállták,és itt építik fel Tarsatica romjain a saját településüket,amely később Rijeka valamint Fiume néven ismeretes. Amikor 840-ben Horvátország függetlenné válik, a település még frank uralom alatt áll. Belső Isztriával együtt Rijeka az ezt követő évszázadok alatt a Habsburg-ház uralma alá tartozik , akik nevében a hatalmat gyakran változó hűbérurak gyakorolják. Így kerül a tengerpart a krki grófok nagy családja, a Frangepánok kezébe. A Rjecina völgye felett trónoló fellegvár ma is az ő címereiket őrzi. A város fejlődése a 17.század végén indul meg, amikor a központi hatalom megerősödik és a Habsburg birodalomnak tengeri kikötőre lesz szüksége. Ekkor kezdik kiépíteni rakpartjait és kikötőberendezéseit. A város a 18.század elején szabad királyi város. 1776-ban Horvátországhoz, majd 1779-ben Magyarországhoz csatolják. A 18.század közepétől az első világháború végéig tartó időszak Fiume virágkora.  

Látnivalók a városban:

Adria palota

A kikötő rakpartjának hátterében 4-5 emeletes palotasor,itt található az Adria palota,a legnagyobb horvát személyhajózási vállalat igazgatóságának épülete.

A Fiumara csatorna közé zárt városrészben találjuk a horvátok nagy zeneszerzőjéről, Ivan Zajcról elnevezett Nemzeti Színházat.

Nemzeti Színház

Az óvárosi sétát a városkapunál kezdjük, ahonnan az út a 15.században épített őr-és óratorony boltívén át vezet. A kapun belüli főtéren,a Kobler téren van az óváros központja. Itt áll a kapuval szemben az ősi városháza .300 évig a városi magisztrátus tanácskozásának színhelye volt, később a zeneiskola kapott benne helyet. Ennek vezetője volt a fiumei születésű zeneszerző, Ivan Zajc ,amit a ház falán lévő emléktábla is megörökít. Itt találjuk a város legrégebbi műemlékét, az I. században emelt római kaput. A régi városháza mellett jobbra nyíló kis utca egy kis térre vezet,ahol a 17.században épített templomot találjuk, különálló  harangtoronnyal.

Városkapu

Sétálóutca

Fiume további műemlékegyüttese a Trsat. Itt található az 538 lépcsőfokból álló lépcső ami Fiume egyik nevezetessége. A törökök által szorongatott Klis várának védelmezője, Petar Kruzic építette 1531-ben. 

Ez a lépcső vezet fel a Frangepánok által a 15.században emelt templomhoz és a hozzá tartozó Ferences rendi kolostorhoz, melyhez a fáradságos utat a zarándokok térden állva járták meg. Innen nem messze találjuk Trsat várát.

Trsat vára:

 A Fiume és Rjecina fölött 140 m magasban emelkedő egykori római őrhely a középkorban váracskává lépett elő.A Frangepánok után a 17.században Tersatto a Habsburgok birtoka. 

A török veszély megszűnésével elveszíti katonai fontosságát,majd az ír származású osztrák marsall, Laval Nugent kezébe kerül, aki a komor középkori várat romantikus várkastéllyá építi át. Az épület most múzeum-vár, ahol hangulatos toronybárt, vendéglőt találunk,sőt a bástyák tövében szabadtéri színpad is található.

A vár legmagasabb őrtornyáról gyönyörű a látvány a Rjecina kanyonszerű völgyére.

Az elénk táruló panorámába beletartozik Fiume házrengetege,hatalmas toronyházai és a kikötő. Az öböl előtt balra Krk, jobbra Cres szigete,nyugaton az Ucka tövében Opatija és a Kvarner tengerpart fürdőhelyei sorakoznak.

Fotók: Novanta