A vár történelme
A honfoglalás előtt itt állott gyűrű alakú földvár helyén a 13. század második felében kezdték építeni a nagy kővárat. 1271-ben az oklevelek már az új várról beszélnek. A vár 1261-től 1317-ig az Ernye család kezén volt, majd a Róbert Károly ellen támadó Kopasz nádor lázadásának leverése után királyi kézre kerül. A belső nagy saroktornyos várat Nagy Lajos, aki gyakran tartózkodott itt, tovább építette. Több alkalommal, így 1381-ben nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozásokat is tartottak a vár lovagtermében. Később évszázadokon át a mindenkori királynő birtokában volt, Diósgyőr vára, inkább vadászó, szórakozó várkastély, mintsem hadászati szempontból jelentékeny erődítmény. Kettős tornyos külső védőfalát a 15.században kapta. Véres ostromokat nemigen látott, bár a török uralom idején Szendrő és Ónod mellett a vidék egyik végvára lett Diósgyőr. 1678-ban végül Kállay Nagy András vezetésével kuruc csapatok rombolták le a hadászati jelentőségét vesztett várat.
A három évszázadon át romló, omladozó vár műemléki feltárása 1953-tól kezdve került sor és a tudományos alapossággal végzett állagmegóvás, restaurálás után Diósgyőr vára az ország egyik legjelentősebb középkori műemléke. Legszembetűnőbb, már messziről jól látható jellegzetessége a négy nagy méretű saroktorony. A vár szimmetrikus felépítésű, hármas tagolású: a dombot széles vizesárok vette körül, ezen belül húzódott a domb egyenesre vágott sziklaoldalát támfalként burkoló,1-1,5 m hosszú 40-60 cm vastag és magas kváderkövekből álló váröv kőfala, legbelül pedig a négytornyos belső vár. A vár bejárata az északi oldalon van, itt volt a 14-18 m széles, 24,90 m hosszú nagy lovagterem. A keleti szárnyban több más helyiség mellett a várkápolna állott.
Az építészeti feltárás során számos, az elmúlt évszázadok életére jellemző lelet, épületrészlet került elő. Több szépen faragott sárkányt, női fejet ábrázoló boltozati zárókő, mázas cserépkályharészlet, ajtóvaspánt darab, fegyver, kopjavég, nyílvég, tál, cserépedény, markolatdíszlet, csiholóvas, hajsütővas, Mária-relief töredék stb.
Az építészeti feltárás során számos, az elmúlt évszázadok életére jellemző lelet, épületrészlet került elő. Több szépen faragott sárkányt, női fejet ábrázoló boltozati zárókő, mázas cserépkályharészlet, ajtóvaspánt darab, fegyver, kopjavég, nyílvég, tál, cserépedény, markolatdíszlet, csiholóvas, hajsütővas, Mária-relief töredék stb.
A vadászat szobája
Kovácsműhely
Fűszerek és gyógynövények szobája
Fotók:NOVANTA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése