A Krk sziget déli végével szemben fekvő Senj a Velebit kopár, tengerig terjeszkedő lejtőjén , két sziklafal
között fekszik. A felette magasodó 698 m magas Vratnik hegy szinte bástyaként védi a szárazföld felől.
Senj Horvátország egyik legrégebbi városa, stratégiailag fontos helyen fekszik,Rijekától 77 km-re délkeletre az Adriai tenger partján.
Senj történelme:
Története jóval több mint 2000 éves: az illir liburok alapították az i.e. 4.században. A római időkben Portus Senia néven Illyricum tartomány ás Észak-Adria egyik legfontosabb kereskedelmi kikötője és a hátországba vezető út kiindulópontja volt. A települést először Attila hadai, utánna a XIII.században a tatárok pusztították el. Ebben az időben Senj, Akkori nevén Zengg már harcban áll a Dalmácia felé előtörő velenceiekkel, akikkel szemben függetlenségét évszázadokon át sikerült megtartania. Senjt IV. Béla a Frangepánoknak ajándékozta, Mátyás király pedig szabad királyi várossá emeli.
A zord szirtekhez támaszkodó város hőskora a XVI.századra esik, amikor a Balkán félszigetet és Boszniát elfoglaló török megkezdi előrenyomulását a tengerpart felé. Sok boszniai keres védelmet ekkor Senj falai között, akiket menekülteknek -uszkóknak- neveznek. Ezek a hazájukat vesztett harcosok véres küzdelmet vívnak a törökkel,de ugyanakkor rettegett ellenségei a tenger felől hódító velenceieknek.
Fészkük Senj sziklaerődje, amely nemcsak katonai központ, hanem a tengerpart szláv népei függetlenségének egyik bástyája. A mai Senj főképpen e korszak harcos emlékeit őrzi. Falain, bástyáin kívül azonban szép templomokat és más értékes kulturális emlékeket is találunk itt.
1615-ben az uszkók senji uralmát felszámolták, hajóikat fölégették. Az uszkókok szétszéledtek, nagy részük a későbbi Károlyvárosi határvidéken telepedett le, mint katona.
A város kultúrtörténeti nevezetessége, hogy a könyvnyomtatás feltalálása után 50 évvel Senjben már nyomda működött. Magyar vonatkozású érdekessége, hogy a mohácsi csata hősi halottjai között volt Ferenc zenggi püspök is, maga Senj pedig 1600-tól 1852-ig az esztergomi, illetve a kalocsai érsekséghez tartozott. 1943-ban súlyos bombatámadások érték, ekkor számos értékes épülete elpusztult.
Senj
Senj körül 1000 méternél magasabb hegyek emelkednek az innen induló Senjska draga (Senji völgy) nevű út a Dinári hegység legalacsonyabb és legfontosabb, Vratnik (Kapu) nevű hágóján, majd a Velika és a Mala Kapela hegység között vezet. Az 1780-as években ezen az útvonalon építették ki a József császár utat.
Ahogy Novi Vinodolski felől érkezünk, először a Nehaj várat, lenn a Sabac tornyot pillantjuk meg. Az út mellett egy érdekes alakú, modern szobrot láthatunk glagolita felírással, amely a 45. szélességi kört jelzi.
A város félkörben, a dombokra felkúszva veszi körbe az öblöt, amelynek déli oldalán áll a fentről látott, háromemeletes Sabac torony. A várost először a 10.században vették körül fallal, de ebben a IV.Bélát üldöző tatárok súlyos kárt tettek. A 13.sz-ban, majd a 15.században megerősítették a falakat és a második alkalommal kör alakú tornyokat is építettek. Ennek az erődrendszernek megmaradt része a torony, a falak és a tornyok többségét a város terjeszkedése érdekében lebontották.
Sabac torony
A kikötővel szemben találjuk a Pavlinski teret, és itt egy 1957-ben felállított háborús emlékművet láthatunk.
Innen nem messze, szűk utcákon jutunk el a város főterére, az egykori piactérre.
A tér közepén álló nyolcszögletű kutat 1845-ben építették, majd klasszicista stílusban átalakították. Körben reneszánsz és barokk házak állnak. az egyik hatalmas ház homlokzatán az Ozegovicianum felirat olvasható. Eredetileg ez volt a Kastel amelyet a Frangepánok 1330-ban építettek hercegi kastélynak.
Senj főtere
Az Ozegovicianum sarkánál lévő téren Jurisics Miklós mellszobrát láthatjuk.Kőszeg hős kapitánya ugyanis Zenggben született 1490-ben előkelő dalmát patricius gyerekként és 1545-ben Kőszegen halt meg.
Ezt a mellszobrot születése 500.évfordulóján állították.
Innen a térről már látható az 1779-ben emelt Velika vrata (Nagy kapu) az egykori városkapu. Itt a kapunál végződött régen a József császár út.
A Szűz Mária székesegyház 1169-ben román stílusban épült,ekkor egyhajós volt majd a 18.században bővítették háromhajósra,s ekkor kapott az egész épület barokk formát.
Jellegzetes tengerparti stílusú,mini harangtornyú,a 15.század végi Sv.Marijana na Artu templomot láthatjuk.
A kis templomot múzeummá alakították át,ahol barokk oltárképeket és hajómodelleket láthatunk.
Senj
Fotók: NOVANTA
.jpg)
