ROMÁNIA: Segesvár

Segesvár Romániában Maros megyében található. A város a Nagy-Küküllő völgyében épült,hegyek és dombok által körülvett magas medencében ott ahol a Segesd patak a Nagy-Küküllőbe torkollik. A Segesd és a Nagy-Küküllő a Várhegy körül folyik, melynek magassága 425 m magas. A régi város a Várhegyen és attól délre meg keletre épült, az új városrészek átnyúlnak a Nagy-Küküllő északi partjára is. Segesvár Románia egyik legszebb fekvésű városa. Fekvése már a múltban közlekedési és kereskedelmi csomóponttá tette. Segesvár Románia német lakosságának egyik szellemi

központja.

SEGESVÁR TÖRTÉNELME

II. Géza király(1141-1161) a gazdasági élet fellendítésére szász telepeseket hívott erre a kevéssé művelt és abban az időben ritkán lakott vidékre,és különféle kiváltságokat adott nekik. II. Endre király 1224-ben megerősítette a szászokat a kiváltságaikban és később Segesvár is az úgynevezett szász szék központja lett, és a nagyszebeni szász gróf fennhatósága alá tartozott. Segesvár történelme meglehetősen viharos volt. Róbert Károly a szász városok fejlődését is segítette, mert támogatást remélt tőlük. Mátyás királynak azonban a segesváriakkal meggyűlt a baja, mert az erdélyi királyellenes felkelésben részt vettek. Ennek ellenére Mátyás 1476-ban megerősítette Segesvár kiváltságait. A városban már a 14.század folyamán megalakultak a céhek, és egy 1376-ban kelt okmány 19 segesvári céhet említ. Kézműipara és kereskedelme Zsigmond , majd Mátyás idejében virágzott föl, később pedig Báthory István fejedelemségének éveiben. Segesvárt 1528-ban, majd 1530-ban Szapolyai János kétszer is megostromoltatta,de bevenni nem tudta. az alsó városrész azonban leégett :végül a védők belátták hogy hiábavaló az ellenállás, és megnyitották Szapolyai János előtt a kapukat. A város történetében nagy jelentőségű volt  a reformáció;1544-ben Roth Lukács plébános a lutheránus hitre térítette Segesvár lakóit. A legnagyobb szerencsétlenség 1676-ban érte a várost amikor egy óriási tűzvész a város háromnegyed részét elpusztította.  1849-ben Segesvár közelében harcok dúltak Bem seregei és az orosz csapatok között, és a szomszédos Fehéregyháza mellett esett el Petőfi Sándor is.

A 64 méter magas Óratorony felső emeletéről nagyszerű kilátás nyílik az egész városra és a környékre. Az Óratorony valósággal szimbóluma lett Segesvárnak.1908 ban felújították a tornyot és Segesvár egyik látványossága az óraütéskor körbeforgó figurák sora.

Fedett falépcső

Szarvasház- a ház sarkán agancsos szarvaskoponya látható

 Fotók: NOVANTA