OLASZORSZÁG: Cremona.

Cremona városa régen gazdag kereskedőhely volt. A csodálatos hangú vonóshangszerek, az Amatik, a Guarnerik és Stradivarik szülőotthona. Itt élt és dolgozott 1648 és 1737 között Antonio Stradivari a híres hegedűkészítő.


























Cremona főtere a Piazza Grande Itália legegységesebb és legszebb városképeinek egyikét nyújtja. 1245-ben épült a Palazzó Commune, és mellette az alig 50 évvel későbbi Loggia dei Militi. A főtér királya azonban az 1100 körül épült Dóm. Homlokzatát törpe-galériák kettős sora díszíti. A földszinti loggiát állatszobrok, szentek képmásai díszítik.

Dóm.

FOTÓ:Einer flog zu Weit.

FOTÓ:Massimo Telo.

Palazzo del Commune

FOTÓ: Massimo Telo.

Palazzo del Commune

FOTÓ:Massimo Telo.

Cremona finomsága: Torrone
Sokszor emlegetik hogy a torronét 1441-ben Cremonában találták fel.Egy esküvő alkalmával készítették előszőr ezt a mézes-mandulás édességet,amely a város főterén álló torony, a Torrazzo alakját mintázza. Az anekdota azonban nem állja ki történelmi vizsgálat próbáját.Mert már a római időkben is hasonló jellegű édességgel zárták a lakomákat.A torronénak régiónként különböző változatai ismertek. Az egyik specialitás amikor az édességet csokoládéval is bevonják.

MAGYARORSZÁG: Az otthon itt van !

ROMÁNIA: Nagyenyed.

Nagyenyed Gyulafehérvártól 30 km-re a Maros jobb partján fekszik. Nagyenyed helyén két évezreddel ezelőtt kelta eredetű falu volt. A római időkben kisebb jelentőségű településként ismerték,Brucla néven. A magyar királyság idején már megerősített hely volt. Nagyobb jelentőségre csak akkor tett szert ,amikor Gyulafehérvárról 1662-ben ide telepítették a Bethlen Gábor alapította református kollégiumot.

Bethlen Gábor kollégium

Foto:me.

FOTO:Both Előd.

A kollégiumot Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alapította 1622-ben Gyulafehérváron. A török hadak sorozatos támadása miatt azonban 1662-ben Nagyenyedre telepítették. Nagyenyed későbbi hírnevét az idetelepített kollégiumnak köszönhette. Különféle alapítványok ,ösztöndíjak lehetővé tették, hogy szegény sorsú parasztgyerekek is tanuljanak a kollégiumban. Így tanulhatott itt a világhírű Ázsia kutató Körösi Csoma Sándor is.

FOTO: Both Előd.

A kollégiumnak később gimnáziuma, tanítóképzője és református teológiája is volt. 1704-ben a labanc hadak feldúlták Nagyenyedet ,és a kollégium épületét is teljesen tönkretették. Ez az esemény a történelmi háttere Jókai Mór híres elbeszélésének ,,A nagyenyedi két fűzfának".A kollégiumot újjáépítették, elsősorban legnevezetesebb tanárának, Pápai Páriz Ferencnek a jóvoltából.  Itt tanított Áprily Lajos tanár és költő.

FOTÓ:Both Előd.

A kollégiumnak nagy könyv és kéziratgyűjteménye van. A kollégium természettudományi gyűjteménye is igen gazdag:ezt a gyűjteményt múzeummá fejlesztették.

Nagyenyed

FOTÓ: me.

Nagyenyed erődtemplom.

FOTÓ: Coco_ro

Nagyenyed

FOTÓ: me.

Nagyenyed kis Árpád-kori várát a XIV-XV.században jelentősen kibővítették és átépítették. A várban az ún. vártemplom, csaknem egy időben épült a Kolozsvári református templommal,gótikus stílusban de egyszerűbb kivitelben.A református vártemplom szomszédságában álló templom a szászok régi, lerombolt temploma helyén épült. Nagyenyed egyik nevezetessége a történelmi múzeum, amit Bethlen Gábor XIV.századi házában kapott helyet.

Nagyenyed:vártemplom.

FOTÓ: Roamata.

Nagyenyed: vártemplom.

FOTÓ: Roamata.

Nagyenyed

FOTÓ:Roamata.

FOTÓ:Roamata.

MAGYARORSZÁG: Fertőrákos.

Fertőrákos az egyik legérdekesebb történelmi, műemléki, természettudományi jelentőséggel bíró település.2001-től a Világörökség része. Fertőrákos neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik a község északi területén emelkedő domb kőbányájával. A kőfejtő anyagát adó fehér, jól faragható Lajta mészkő keletkezése mintegy 10-12 millió évre vezethető vissza, amikor is a környéket a Pannon-beltenger borította. A kőbányászat a római uralom idején kezdődött el és 1948-ig, a bánya bezárásáig ,nagy mélységekbe hatolva lenyűgöző méretű csarnokokat alakított ki. A szép rajzolatú mészkő a környéknek kedvelt építőanyaga volt. Sopronban és Bécsben védőfalak,templomok ,középületek és lakóházak építésére használták. A különleges bányaműveléssel létrejött ,kiváló akusztikájú barlangrendszerben nyaranta nemzetközi hírű barlangszínház működik. A kőfejtő mintegy 5 hektáros területe, a szikfüves és száraz kaszálórét, számos védett növény és állatritkaságnak ad otthont. A kőfejtőt rejtő  dombokról gyönyörű kilátás nyílik a Fertő tóra és környékére.

Fertőrákosi kőfejtő

Fertőrákosi kőfejtő

Fertőrákosi kőfejtő.

VÍZIMALOM NAPÓRÁVAL:A barokk stílusú, volt püspöki vízimalom XVII-XVIII.században épült.Homlokzatán festett napóra és Madonna-kép található.Ma túristaszálló .Udvarán régi a malomban használt tárgyakat állítottak ki .Cím:Fertőrákos. Fő u 141.

Vízimalom.

VILLA RACUS: Kézműves udvar. Ebben a 200-évesnél idősebb parasztházban kerámiaüzletet,helytörténeti gyűjteményt, téglamúzeumot és mezőgazdasági gyűjteményt találunk.

Kézműves udvar.

PÁNEURÓPAI PIKNIK EMLÉKHELY: Ezen a helyen zajlott le 1989.augusztus.19-én a Páneurópai Piknik.Barátkozás a drót két oldalán,magyar-osztrák határon.Keletnémet csoport megjelenése,s a határőrök embersége avatta áttöréssé. A vasfüggöny áttörésének eseményeire az emlékhely díszkútja és kopjafa emlékeztet. A Páneurópai Piknik emlékhely Fertőrákos és Sopronkőhida közelében található

.

Páneurópai Piknik emlékhely.

MAGYARORSZÁG: Fertődi Esterházy-kastély.

Esterházy-kastély.

Foto:Pellinger Attila.

A hanságtól délre fekvő várost országos hírűvé, sőt messze, határainkon túl is ismerté tette a műemléki és kultúrtörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű Esterházy kastély. A hajdan Süttör, majd 1950-ig Eszterháza nevet viselő község az Esterházy uradalom egyik központja volt. Esterházy Miklós herceg,császári tábornagy,a rokokóba hajló barokk kor minden pompájával ékes kastélyt építtetett itt, és élete utolsó évtizedeiben főúri udvara Európa szerte ismert volt.

A kastélyban állandó színházi és operaegyüttest tartott, előadásaikra nemegyszer a bécsi udvar tagjai is eljöttek. 1761-1790 között udvari karmestere volt a korszak egyik legnagyobb zeneszerzője, Joseph Haydn. Esterházy Miklós halála után szinte egy csapásra véget ért a nagyszabású álomkastély fénykora, a pompakedvelő barokk főúr halála után utódai székhelyüket Kismartonba  helyezték át,és száz éven át pusztult magára hagyva a kastély. 

Századunk elején az Esterházy család a főépületet helyreállíttatta és a parkot is rendbe hozatta.A műemlék kastély sokat szenvedett a második világháborúban, berendezését széthordták,és romos volt. Restaurálását 1958-ban kezdték el. A kastély 126 szobáját tudományos alapossággal és nagy gonddal helyreállították,  a kastélyba lépő látogató lenyűgöző benyomást kap Eszterháza egykori fényéről és pompájáról.

Kastélypark.

Foto:Pintye Dávid Győr.

Kastélypark.

Foto:Pintye Dávid Győr.

Hatalmas kb.230 hektár területű nyírott bokrokkal, fákkal díszített franciás park veszi körül a kastélyt. Fennmaradt még a kastély életével szorosan összefüggő épület.A díszudvar bejárata előtt az utca másik oldalán, a XVIII. század második felében emelt épületet látunk,a Gránátos házakat,amelyekben Esterházy Miklós testőrsége lakott. Megmaradt az 1820 körül épült lovarda is. A Muzsikaházban pedig Haydn a világhírű zeneszerző lakott.

ROMÁNIA: Vajdahunyadi vár

A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár a romániai Vajdahunyadon. 1409-ben egy oklevélben Luxemburgi Zsigmond,Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot,amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét ,birtokközpontul. Hunyadi János építtette ki,ő erősítette meg kaputornyokkal és védőbástyákkal.

Vajdahunyadi vár.

A vár a család és a családhoz tartozó udvartartás lakóhelye is volt.Erre vallanak reprezentatív fogadótermei is. Az építkezés elég sokáig tartott,többször évekig szünetelt is.A bővítés és átalakítás második periódusában 1446-ban készült el a vár. Északkeleti részében a gótikus várkápolna, a vár nyugati szárnyában pedig 1452-ben a kétszintes és kéthajós gótikus lovagterem,az erdélyi gótika egyik mesterműve.A várkápolna és lovagterem építésében francia mesterek is közreműködtek.

Várkápolna.

Lovagterem.

Hunyadi János halála után özvegye,Szilágyi Erzsébet folytatta az építkezést. Ebből az időből származik az északi épületrész udvari oldalán lévő Mátyás-loggia. A vár 1618-ban a Bethlen család tulajdonába került.Bethlen Gábor a XVII.században jelentősen átalakíttatta a várat. Ez az átalakítás sok barokk elemet vitt az épületbe. 

Vajdahunyadi vár.

A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja,melynek kávájára egy török rab a 16.században rövid feliratot vésett.

Várkút.

A várba, négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a mély és széles várárkon. Baloldalon,a város felőli parton építette Bethlen a huszárvárat,amelyben hajdan raktárakat,a tiszttartók helyetteseinek lakhelyei, és a vadászkutyák óljai álltak.

1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet.1854-ben nagy tűzvész rongálta meg a várat. A súlyos károk helyreállítása 1868-tól 1875-ig tartott, és a vár eredeti állapotán sokat változtatott. Möller István kezdte meg a vár tudományos igényű rekonstruálását. 

Fotók: NOVANTA