2011. szeptember 17., szombat

MAGYARORSZÁG: Kőszeg



Kőszeg az Alpok keleti nyúlványai között a Kőszegi hegység lábánál, híresen szép természeti környezetben fekszik. Szubalpin klímájú, műemlékekben, történelmi nevezetességekben kivételesen gazdag város.
Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében.

Jurisich tér


A látogató első útja bizonyára az ország legszebb tereinek egyikére,a középkori városképet máig megőrző Jurisich térre vezet. A Városház utcán jutunk a hajdan falakkal, őrtornyokkal védett központi térre. A ma látható átjáró-kaputorony, az úgynevezett Hősi kapu csak hangulatával idézi a régi időket, sokkal újabb eredetű, 1932-ben, a történelmi nevezetességű ostrom négyszázadik évfordulójára építették. A boltívek alatt Kőszeg egykori védőinek, valamint a magyar jakobinusok és az első világháború hősi halottainak emléktáblái láthatók.
Hősi kapu


A Hősi kapu boltívei alatt a térre sétálva, a középületek, az öreg lakóházak,templomok egy darab itt maradt középkort sugároznak.A nyugati házsor, amely az eredeti formájában a XIV-XV. században alakult ki, a tér keleti oldalának házai újabbak, általában a XVII.századból valók. A nyugati házsor első épülete az úgynevezett Tábornokház, amely a mindenkori városparancsnok lakóháza volt.

Tábornokház



Postamúzeum

A tér központjában az 1739.ben Eisenköbbel soproni kőfaragó által készített, barokk stílusú, csavart törzsű oszlopon álló Mária szobor magasodik. A tér háttereként magasodik a Szt.Imre templom amit 1615-1618 között építettek barokk stílusban. A templom tőszomszédja Kőszeg egyik legrégebbi, a Garai Miklós nádor által 1403-1407 között épített gótikus Szt.Jakab templom. A Szt.Jakab templomnál kezdődik a kőszegi belváros egyik legérdekesebb, haditechnikai megfontolások szerint lépcsősen, sarkosan épített házakból álló utcája a Rajnis utca. A 4.számú  házban szállt meg 1661-ben Zrínyi Miklós, költő és hadvezér.




Kőszegi Jurisich Miklós vár:

A Jurisich tér közvetlen közelében álló várat szűk kis utcákon közelíthetjük meg. A Rajnis utcáról a régi felvonóhíd helyén, a kapun át juthatunk a külső vár szabálytalan négyszög alakú, földszintes épületek által övezett udvarába. A külső várból ugyancsak a régi vizesárok és felvonóhíd helyén, a török sátrat ábrázoló festménnyel és az Esterházyak kőcímerével díszített kapucsarnokon át jutunk a belső várba. 

Jurisich vár


E várrész négy saroktornya adta meg évszázadok során a kőszegi vár jellegzetes alakját. Eredetileg a XIV.században csak a négy tornyot és az őket összekötő hatalmas, vastag falakat építették meg. A következő században került sor a tornyok közötti négy épületszárny kiépítésére.
Legrégebbi az északi szárny, ebben rendezte be Esterházy Miklós a várkápolnát 1771-ben.A díszes reneszánsz ablaksorú és régi 50m hosszú lovagtermet is magába foglaló nyugati szárnyat a XV.század végén építették. A keleti szárnyban rendezték be a Jurisich Miklós múzeumot.

A vár sajnos felújítás alatt áll.
Rá is fér.


Eredetileg igen egyszerű, merőben védelmi célokat szolgáló komor várépület a barokk időkben jelentősen átalakult. A XVII.században a Nádasdyak és Széchyek kezén volt a vár, 1695-től pedig az Esterházyak birtokaihoz tartozott. Ezekben a századokban alakították ki az emeletes udvari árkádsorokat és más épületrészeket. Később sajnos elhanyagolták a várat,és gazdasági célokra használták fel. Ekkor a termeket uradalmi alkalmazottak lakásai céljára közfalakkal darabolták.fel illetve magtárnak, raktárnak alakították át.
1958-1963 között nagy tudományos felkészültséggel végezték el a vár helyreállítását, és ekkortól látogatható a vár. A vár a várost körülvevő középkori falak rendszerébe illeszkedett, és annak északnyugati sarkán helyezkedik el. A városfal nagy részben ma is megvan, bástyái közül legépebb a délnyugati sarkon álló három szintes öreg bástyatorony.

Vár
Ittjártunkkor az egész óvárosi részt felújították.Így is szép volt,hát még ha kész lesz.



Kőszegi hegység felett:







2011. szeptember 9., péntek

AUSZTRIA: Léka vára /Lockenhaus/


Léka vára

A Kőszegi hegyek lábánál, a Gyöngyös patak festői völgyében fekvő városkánál találjuk a várat. A város története szorosan összefügg a lékai várral. A vár a XIII.század elején épült királyi várként,a Gyöngyös pataktól körülvett sziklán az osztrák betörések ellen, mint a völgy záróerődítménye. Az évszázadok során a vár több kézen is volt. Az utolsó Kanizsai lány, Orsolya, 1535-ben hozományul vitte férjének, Nádasdy Tamásnak, a többi Kanizsai birtokkal együtt. Ezt követően közel másfél évszázadon keresztül a Nádasdyak tulajdonába maradt, akik sokat fordítottak a vár javítására és bővítésére.
Nádasdy Tamás 1562-ben halt meg Egerváron, ahonnan holtestét 1669-ben szállították Lékára, amikor elkészült a templom alatti családi kripta.
Fia Nádasdy Ferenc különösen sokat építkezett a várban. 1676-ban az Esterházyak szerezték meg a várat.
Végül 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író és felesége Margarethe Keller megvásárolták az Esterházy családtól. Az új tulajdonos minden vagyonát a vár helyreállítására fordította. A vár 1980 óta a Prof. Paul Anton Keller Alapítvány tulajdona,egyben a felsőpulyai járás kulturális központja. A felújítási munkák eddig 15 millió eurót emésztettek föl.


Udvar

Az alsó várat vagy elővárat, amit egy meredek úton érhetünk el Nádasdy Ferenc építette 1636-ban .
Egy kaputornyon keresztül jutunk egy szűk udvarba, amely 1655-ben alakult ki. Az itt látható napórát ami 1655-ben készült 1971-ben tárták fel. Az alsóvár északi és nyugati szárnyának földszintje ma konyha és étterem, melyeket dongaboltozatok fednek. Az úgynevezett hajdú-szobák /ma pénztár/ alatt egy sziklába vésett gótikus pince található,szemben, az északkeleti torony aljában két, ablak nélküli börtöncella húzódik meg. Az alsóvár nagyobb része ma szálloda.

Árkádos lépcső.

Az alsó várudvarból fedett,árkádos lépcső vezet a kaputornyon keresztül a középső várudvarba. A földalatti tömlöcöt török foglyok vájták a sziklába. Egy 1557-ben kelt oklevél tanúsága szerint 16 török élve megégett benne. Az udvarból az 1557-59-ben épült konyhába jutunk, melyhez két boltozott éléskamra valamint a felsővárba vezető ételfelvonó csatlakozik. A hatalmas tűzhelyet négyszögletes kőpillérek veszik körül, felette tágas kürtő szolgál a füst elvezetésére.

Konyha









Az ötszögletű öregtorony földszintjén át közelíthető meg az úgynevezett ,,kultuszterem".Egyes feltevések szerint a templomos lovagrend tagjai találkoztak itt titkos összejöveteleiken. Közvetlenül a mennyezeti nyílás alatt a padlóban szabályos, kör alakú mélyedés található. Mivel ennek vizében az év bizonyos napjain csillagképek tükröződnek, egyes kutatók a terem kialakítása mögött asztrológiai célokat is gyanítanak.




A felső várudvart az ötszögletű, ötszintes, sátortetős öregtorony,a karcsú kápolnatorony és az ún.palota övezi.
Az udvaron látható 2m széles és 114m mély kutat 1548-49-ben Nádasdy Tamás nádor készítette. A monda szerint a kútból földalatti titkos folyosó nyílik a külvilágba. Az öregtorony valószínűleg a vár legrégebbi része. A XVII.században lőpor, fegyverek, lőszerek és kínzószerszámok tárolására használták.
































Kápolna









     Akápolna egy régi leírás szerint a Szentháromság tiszteletére emelték.A kápolna fölötti első szinten van az úgynevezett papi szoba, egy kandallóval  s a gótikus kék-piros festett kváderezés nyomaival. Az egyik sarokban ,,L K" monogram mellett a Kanizsaiak címere látható.A kápolna alatt a Nádasdyak kriptája húzódik meg, mely a település templomában lévő nagy kripta elkészültéig a család temetkezési helye volt.
Az itt talált csontokat 1883-ban az akkori tulajdonos utasítására eltávolították és a vár kútjába dobták.
A kápolnatoronytól jobbra, az öregtoronnyal szemben található a palota. A palotában ma kiállítási termek vannak.



Az öregtoronnyal szemben nyílik a XIII.században épült ún.lovagterem bejárata.

Lovagterem

Lovagterem.

További képek a várról:


Felső várudvar








FOTÓK: Novanta

2011. szeptember 2., péntek

AUSZTRIA: Burgenland

Burgenland Ausztria 9 tartománya közül a legkeletibb fekvésű. Északi része átnyúlik a pannon síkságra, középső vidékeit szőlőskertek tengere,déli tájait lankás dombok díszítik. A Magyarország, Szlovénia és Szlovákia ölelésében nyújtózó ,hosszú,karcsú földnyelv olyan, mintha derékban fűzővel szorították volna meg vékonyabbra:ott alig 4 km széles. A tartomány székhelye Eisenstadt /Kismarton/. A tartomány területe 1921 előtt Magyarországhoz tartozott, s három vármegye Vas, Sopron és Moson megye gyakorolta a közigazgatást felette.1919-ben a Saint Germain-i békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták.Földrajzi tájegység szerint Észak, közép,és Dél-Burgenlandra tagozódik és közigazgatásilag 7 járásra osztott. Burgenland tartományt nyugati oldalról /Stájerország felől/ a Stájer Alpok, a Wechsel részei határolják. Ennek a geológiai őskorból származó kristályos kőzetű hegyvonulatnak Burgenland területére átnyúló ágai a Rozália hegység s annak kelet-nyugat irányú nyúlványa a Soproni hegység, továbbá a Lánzséri és Borostyánkői hegység. A tartomány déli részén húzódó dombvidék a Stájer Alpok keleti nyúlványa. A Soproni medence észak felé, a Vulka medencéjének közvetítésével , s az úgynevezett Lajta kapuval, közvetlen összeköttetésben van a Bécsi medencével, s így Európa egyik legnagyobb közlekedő útvonalával, a Duna völgyével.

Burgenland

A tartomány északkeleti részét a Fertő tó foglalja el. A Fertő tó az új pleisztocén korban keletkezett,s a földkéreg mozgásával jött létre.Az ázsiai sós tavak csoportjának egyetlen európai tagja. Hossza 36 km,szélessége 7-15 km. Mélysége csak néhol haladja meg az 1,5 métert. Felülete nádasokkal együtt 300 km2 körüli, amelyből a vízfelület 183 km2-t tesz ki. Ausztriához 160 km2, Magyarországhoz 23 km2 vízfelület tartozik. A tófelszín sokszor nagyobb mennyiségű vizet párologtat el mint amennyi pótlódik, aminek következtében a tó többször kiszáradt. A Fertő tó a második világháború után Burgenland legjelentősebb idegenforgalmi területévé fejlődött. A tóparti helységekben fürdők, szállodák, vendéglők,vitorláskikötők épültek.


A Fertő tó a vízi sportokat hobbi szinten űző vízimádók mellett több ország versenyzőinek körében is különösen kedvelt úticél. Átlagos vízmélysége 1,5 méter,egész Ausztriában itt a legjobbak a szélviszonyok és ezt a tájat kényezteti a legtöbb napsugár. A szörf világkupa nyári szezonnyitó versenyére minden év áprilisában versenyzők és szurkolók ezrei érkeznek Podersdorfba. Áprilistól októberig páratlan kalandokban lehet részünk,ha kajakkal vagy kenuval barangoljuk be a környéket.A Lafnitz,a Rába és Lajta folyókon, valamint a Fertő tavon szervezett, vezetett vízitúrákon vehetünk részt. Burgenland a téli időszakban is gyönyörű. A 320 km2 vízfelületű, befagyott Fertő tavon, Közép-Európa legnagyobb jégpályáján istenien siklik a jégszörf,a jégkite és a jégvitorlás,de még kerékpározni is lehet rajta. 


Burgenland hat természeti parkja közül a Fertő tavi fekszik a legészakabbra, középen található a Landseer Berge elnevezésű és a sor egészen Burgenland tartomány dimbes-dombos déli régiójáig folytatódik.



Burgenland tartomány kulturális sokszínűsége párját ritkítja.A két világhírű muzsikus Haydn és Liszt életére és munkásságára nagy hatással volt a pannon térség, ők maguk műveikkel hagytak máig élő nyomokat Burgenlandban és messze túl annak határain is.Az ifjú, tehetséges komponista ,Joseph Haydn az Esterházy hercegek zenekarát és operáját vezette. Haydn mind a mai napig a Bécsi Klasszikusok egyik legfőbb alakjaként ismert. Az Esterházy-kastélyban kezdődött a kilenc esztendősen zongoravirtuózként bemutatkozó Liszt Ferenc karrierje is. Liszt később a romantika egyik legjelesebb képviselője,Európa számos koncerttermének legünnepeltebb vendége lett. Haydn eisenstadti háza,ahol a zeneszerző 12 évig élt,1998-óta múzeum, a világ minden részéről érkező Haydn rajongók és zeneszeretők zarándokhelye. A mester emlékének az Esterházy kastélyban, Ausztria egyik legszebb barokk kastélyában kiállításokkal és koncertekkel adóznak.

Esterházy kastély.

A tartományban mindenfelé lovagok,fejedelmek és grófok nyomai láthatók: tornyokkal és pompás homlokzatokkal ékes, gondosan tervezett parkokkal körülölelt,impozáns várak és kastélyok. Az Esterházy, Batthyány és Nádasdy dinasztiák fényűző építészeti remekművekkel állítottak maguknak emléket. 






2011. augusztus 12., péntek

MAGYARORSZÁG: Sárvár

Sárvári Nádasdy vár.

Sárvár nagy történelmi múltú, dunántúli város,amely a Rába bal partján terül el. Már a rómaiak idején is lakott hely volt. Sárvár szépen kiépült belvárosi része a Vár körül terül el. Mai formájában a sárvári vár a középkori erődítmény helyén a XVI.század második felében épült ötszögletű erőd. A várkapu Donato Grazioli műve és 1589-ből való. A téglából épült sokszögletű bástyás várfalak a XVI-XVII.századból valók.





A vár építését a Kanizsai család kezdte el. A vár birtokosa 1532-től a Nádasdy család, ők fejezték be az építkezést reneszánsz stílusban a XVII.század közepén. A vár a Nádasdyak révén rangos szerepet játszott a XVI-XVII.századi hazai kultúra fejlődésében. Sárvár e korban jól megerősített végvár volt. Gyakran szerepelt a kuruc szabadságharcok idején is.  



A várkastély legszebb részlete az 1653-ból származó díszterem. A vár helységeit a Múzeum a Könyvtár és a Művelődési központ foglalja el. A Nádasdy Ferenc Múzeumban több állandó kiállítás is látható.

Sárvár.


A Nádasdy várral szemben található a múlt század első harmadában épült evangélikus templom.A templomtól a város főterére jutunk,a városháza épületének ezen oldalán húsz kisebb harangot találunk az épületen. A tér meghatározó épülete a Szent László plébánia templom. A mögötte álló óvodaépület két dologról is híres, itt tanított Gárdonyi Géza, és itt működött a Nádasdy-féle iskola. A várból jobbra indulva a várárok helyén kialakított park évszázados platánjai között sétálva jutunk el a vár szomszédságában lévő Arborétum bejáratához. A Gyöngyös patakból táplált mesterséges tavak és sétányok melletti szobrok teszik felejthetetlenné a parkban tett látogatást.
Városháza harangokkal.

Óvodaépület.