KISOLDAL
A Malá Strana- Prága Budája, azzal az eltéréssel,hogy Buda a Duna jobb partján fekszik, a Kisoldal a Moldva balján. Az 1257-ben alapított városrészt mai nevén először az Újváros létrejötte után említik, ettől fogva ugyanis a Moldva innenső partja számított Prága ,,kisebbik oldalának". Az állandóan építkező IV. Károly nagyot lendített a Kisoldalon is, többek között új várfalakat építtetett. A városrészt sok tűzvész pusztította,de mindig újjáépült. A vár körül alakult ki a királyi székváros, a meggazdagodott nemesség, főpapság új palotákat építtetett a lajtős domboldalon. A Kisoldal szépsége a barokk időkben vált teljessé, a Fehér hegyi csata után a kertek, utcácskák fényűző épületek, parkok keletkeztek. Később aztán amikor az uralkodók Bécsbe tették át a székhelyüket a Kisoldal is elvesztette a jelentőségét, polgárok, kisemberek negyedévé vált.
Prága
Kisoldal.
Induljunk el a Károly híd mellöl, a Kisoldalnak ez a része egykor a máltai lovagoké volt, nekik kellett védelmezniük a Károly hidat és a Várat.
Külön szépsége hogy egymással immár összefüggő terjedelmes főúri kertek váltakoznak az ódon utcákkal. A Kisoldalt is éppúgy a vár koronázza, akár Budát. Jelvény, címer díszeleg a kapuk fölött, az árkádok alatt vidám sörözők és kisvendéglők.
A prágai vár alatt nyílik a nemrégiben helyreállított barokk kertek bejárata. A teraszos kertek romantikus hangulatát egzotikus növények, szobrok, kutak és kilátók teremtik meg.
Kisoldali tér: A tér közepét Prága egyik legmonumentálisabb egyházi épülete , a Szent Miklós templom foglalja el. 1703-1755 között épült. A templom 1500m2-es mennyezetfreskója Európa egyik legnagyobb falfestménye és Szent Miklós életét ábrázolja. A főtér három oldaláról hatalmas paloták fogják közre.
Pihenőül néhány kellemes söröző is akad a Kisoldali téren és a környéken.
Szent Miklós
A PRÁGAI VÁR:
A Kisoldali tértől hegymenetben kanyarognak a többé kevésbé meredek utcák és lépcsők a Hradzsin felé.
A Prágai vár, a Hradzsin Csehország legfontosabb történelmi nevezetessége. Az épület egyszerűbb, de terjedelmesebb a budai várénál. Nemzedékek munkálkodtak az építésén, hordták a falai közé a műremekeket, időnként más nemzedékek elcipelték onnan, az egymást váltó korszakok mind rajtahagyták a bélyegüket. Tizenegy évszázad óta azonban szerepe változatlan. 1918-ig a cseh uralkodók, 1918-óta a köztársasági elnök székhelye. A 450 m hosszú és 150m széles épületegyüttes csak a nevében vár, valójában hatalmas paloták sora.
A Prágai vár történelme:
Kezdetben fapalánkos agyagvár volt, a kereszténység felvétele után kőerődítményé kezdett kiépülni. A nagy építtető, IV. Károly uralkodása alatt virágkorát élte a vár. 1344-ben rakták le a mai székesegyház alapjait. A huszita időkben a Hradzsin elveszítette a jelentőségét, s bár a királyok a Várban koronáztatták meg magukat, udvartartásukkal levonultak az Óvárosba. A Mohácsi vész után a Habsburgok uralkodtak Prágában is 400 évig. Aztán a fehér hegyi csatavesztés után (1620) a Hradzsin végképp megszűnt mint uralkodói székhely. A császár,aki egyúttal mindig cseh király is volt, Bécsben maradt. Ekkorra a vár körül már álltak az új főurak és a meggazdagodott polgárok palotái. Később a vár környékére kisemberek is költöztek, ekkor épült ki a festői Arany utcácska is. A Hradzsin mai arculata Mária Terézia korában alakult ki. Az új korszerűsítést 1918-ban kezdték meg, hogy méltó rezidenciát biztosítsanak a köztársasági elnököknek.
Hradzsin tér:
Hradzsin tér
Prága
A várhegy nyugat felől a Hradzsin téren át közelíthető meg. Ez a várnegyed középpontját képező tér máig megőrizte középkori alakját. A tér eleinte forgalmas piac, később reprezentatív tér, időnként szomorú események helyszíne. Az 1541-es nagy várostűz után a tér körüli telkeket csehországi nemesek szerezték meg,hogy palotáikat a királyi udvar közvetlen közelébe építhessék. A Hradzsin palotái közül a leghatalmasabb a Schwarzenberg palota, amit két szomszédos palotából vonták össze, Ma a Hadtörténeti Múzeum otthona. Gyűjteménye egyike a leggazdagabbaknak: felöleli az európai harcászat történetét.
Prága
Schwarzenberg palota.
A Hradzsin tér 3.sz. épülete a barokk Szent Benedek templom. A kolostorból 1960-ban szállodát építettek. Az 5.sz. alatt lévő Toszkán palotát a Toscanai nagyhercegek építették 1690-ben. A 15.sz. ház az érseki palota, belsejében felbecsülhetetlen értékű gobeleinek találhatók. A 16.számú Sternberg palotában található a Nemzeti Galéria egy része.
Prágai vár:
A prágai várnak három udvara van. Az első várudvarra (Díszudvar) a Hradzsin tér felől egy hatalmas rácsos kapun jutunk. A kapuban várőrség áll posztot. A kaputól jobbra az elnök vendégeinek a lakosztályaiba vezet az út.
A második várudvart 1560 körül kezdték kialakítani a hajdani elővár és várárok helyén. Az első udvarnál kétszer nagyobb,s déli részét az elnök fogadószobái foglalják el. Az udvar közepén barokk díszkút, melette a 17.századból egy kisebb kút. A második udvarról nyílik a barokk pompájú Spanyol terem. Eredetileg II. Rudolf istállóinak díszcsarnoka volt. A második udvar délkeleti sarkában Mária Terézia idején épített Szent Kereszt kápolnát találjuk.1961-ben itt rendezték be a Szent Vitus székesegyház kincstárát.
Második udvar.
A harmadik udvar a másodiknál is sokkal nagyobb és a várrendszer legrégebbi része. Az ásatások során az eredeti 9.századi épületek maradványai is napvilágra kerültek. A harmadik várudvar az 1541-es hatalmas tűzvész után fokozatosan alakult ki, hiszen akkor itt minden középkori épület leégett. Az udvar világhírű ékessége a Szent Vítus székesegyház. A székesegyház a Károly híddal és a Lőportoronnyal együtt Prága jellegzetes épületei.
Szent Vítus katedrális:
A templom szűk várudvarra van beszorítva, homlokzata felől áttekinteni nem is lehet, hiszen Prága legnagyobb temploma. A katedrális hossza 124 méter, a kereszthajó szélessége 60 méter, magassága 33 méter. A főtorony magassága 96 méter, a boltívet 28 pillér tartja. A mellékhajók fölötti galérián a királyi család tagjainak és az építőknek a szobrai láthatók. A főoltár előtt királyi (1589) síremléket láthatunk, ahol I. Ferdinánd és felesége Anna királyné és fia II.Miksa található. A toronyban található Csehország legnagyobb harangja.
A királyi kripta a Szent keresztkápolnából nyíló lejáraton át közelíthető meg. Itt alusszák örök álmukat az ország nagy uralkodói. Pl: IV. Károly, IV. Vencel, Podjebrád György és II.Rudolf.
A Vencel kápolna előtt található Leopold Schlick gróf síremléke, nem messze tőle pedig Nepomuki Szent János ezüst síremléke (1736). A védőszent csontjai kis kristálykoporsóban nyugszanak.
Ezüst síremlék.
Szent Vítus székesegyház.
Prága.
A katedrális déli sarkánál áll a régi püspöki palota.
FOTÓK: Novanta.
