UTAZGATOK

2013. szeptember 28., szombat

HORVÁTORSZÁG: Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park a legnagyobb területű Horvátország nyolc nemzeti parkja közül. Európa egyik legszebb természeti látványossága egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. A tavak Karlovactól 75 km-re fekszenek. A Mala Kapela és Pljesivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba folyva egységes tórendszert hoztak létre. A mészkő porróziós karbonát kő, amely gátakat,küszöböket és más formákat épít. A mészkőképződés állandó folyamat a tavaknál, és a mészkő növekedésével jön létre számos csodálatos vízesés is.Idővel a víz változtatja folyamát, szárazon hagyva néhány mészkőkövülete, de serkenti a mészkő növekedését más helyeken. Ez a jelenség azt az érzést kelti, hogy a Plitvicei tavak sosem ugyanolyanok.
A Plitvicei tavak Nemzeti Park tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A nemzeti park erdei és tisztásai gazdag, változatos élőhelyet rejtenek, számos növény-és állatfaj talál itt otthonra. Területén több védett állatfaj él: medve, farkas, vidra és erdei fülesbagoly.
Európa egyik legszebb fenyőerdeje is itt található.

Fotók: NOVANTA

2013. augusztus 28., szerda

HORVÁTORSZÁG: Novi Vinodolski

Novi Vinodolski

Novi Vinodolski Rijekától 43, Crikvenicától 10, Selecétől pedig 6 km-re fekszik, ott ahol a termékeny vinodoli síkság már-már eléri a tengerpartot. Ezt a síkságot a tenger elött 400 m-es magaslat szakítja meg, ennek a tenger felé néző oldalára települt a 2000 lakosú Novi Vinodolski, amelynek helyén a római időkben a Trasatica és Senia közötti római országút postaállomása állt.

Novi Vinodolski: Frangepán kastély

A település a 13-15. században a Frangepánoké, a 16.században a velük rokon Zrínyieké volt, miközben időnként a törökök szállták meg. 1754-ben a Habsburgoké lett. Kikötője 1868-ban épült ki, az első nyilvános strand pedig igen korán, 1878-ban.

A központot ott érjük el, ahol balra Bribir felé mutat a tábla. Az út jobbra kanyarodik,a kikötő vonalát követve. Balra, a dombon van az óváros.

A Frangepánok 13. században épített kastélya ma is áll. Legjellemzőbb része a 18 m magas, szögletes tetőteraszos Kvadrac nevű bástya,amely a város jelképe. Mellette az erősen átalakított, de szépen helyreállított kastélyt találjuk. Az épületben találjuk a Helytörténeti Múzeumot.

Ódon házak kis utcácskáin érjük el a Szt. Fülöp és Jakab templomot,amelynek hétemeletes, karcsú, vakítóan fehér harangtornya messziről látszik. A templom a 16.században épült, mai barokk formáját a18. században kapta.A tér üres oldala a kb.6 méter magas várfal terasz. Alatta utca húzódik,amelyhez a térről lehet lejutni, sőt akár a főúthoz is jobbra, két régi városkapun át.