2015. december 7., hétfő

MAGYARORSZÁG: Veszprém 1.rész


A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és a völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton felvidék , keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa a Veszprémi fennsík határolja. Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260 méterrel található a tengerszint fölött. A városon belül ugyanakkor nem ritkák a 30-40 méteres szintkülönbségek sem. Különösen szembetűnőek ezek a Séd völgy déli és keleti oldalán.
Mint a Bakony fővárosa , természetjárási szempontból is igen nagy jelentőségű: a Bakony és a Balaton felvidék felé irányuló turistautak egyik fontos kiindulópontja.



Veszprém történelme

A mai Veszprém területének első régészeti leletei az újabb kőkorból az i.e. 4-3 évezredből valók. Különösen gazdag muzeális anyag került elő a bronzkorból :temetőket tártak fel több belvárosi utcában , valamint a Jeruzsálem hegyen , a Betekints völgyben ,a Buhim völgyben és számos más peremvárosrészben. 
A népvándorlás korában a 3.századtól kezdve a keleti gótok, a 5-6. században a hunok, majd az avarok tartották megszállás alatt a vidéket. A további századok a szláv telepek virágzásának a tanúi. A Balaton déli végénél fekvő Zalavár volt a szláv uralom központja, amelynek vonzó köréhez tartozott az egyébként szintén központi szerepet betöltő későbbi Veszprém területe is. 
A honfoglaló magyarok sáncokkal megerősített templomos helyet találtak itt és ennek további fejlesztéseként alakult ki Veszprémben az első magyar püspökség Géza fejedelem idején. Veszprém közelében, a sólyi mezőn győzték le István király hadai az új rend ellen lázadó Koppány seregeit.
A Veszprém völgyi monostor apácái készítették 1031-ben a bíbor selyemből készült, sodrott aranyszálakkal díszített bizánci stílusú miseruhát, amelyet kilenc évszázadon át koronázási palástként használtak a magyar királyok. Már I.István és felesége Gizella királyné gyakran és szivesen tartózkodott Veszprémben. A legenda szerint a veszprémi székesegyház melletti Szent György kápolnában tett szüzességi fogadalmat gyermekük, Imre herceg.
Jelentős kulturális centrum volt a város a középkor végén és a reneszánsz idején.Ekkoriban alakult ki a kétrészes, külső és belső várból álló veszprémi vár történelmi formája.
Veszprémnek az elöttünk járt nemzedékek által ismert hagyományos arca a barokk időkben alakult ki. A városban sorra épültek a barokk stílusú középületek, lakóházak, templomok.













Várnegyed és váralja

A veszprémi vár a környezetből 30 m magasan kiemelkedő dolomitsziklán épült. Egyetlen utca kanyarog végig a vár területén. Az utca elején a régi várkapu falmaradványait látjuk, majd az első világháborúban elesett hősi halottak emlékére Pázmándy István által 1936-ban emelt hatásos Hősi kapu alatt haladunk át.Belsejében rendezték be a vármúzeumot ,gazdag dokumentumanyaggal,kőtárral,fényképgyűjteménnyel. A kapu alatt a várfalban nagyméretű vastábla meséli el a vár történetét. 




Balra rövid zsákutca vezet a veszprémi vár messziről látható jellegzetes ,az egykor őrtorony szerepet betöltő tűztoronyhoz.A karcsú jellegzetes formájú torony 291 m magas.

Tűztorony







A Püspöki Palota Fellner Jakab egyik fő alkotása . Régebbi épületrészek felhasználásával 1765-1776-ban építette a nagyméretű , hatásos megjelenésű, szimmetrikus épülettömböt. 


Püspöki palota

A Püspöki palota után térre szélesedő utcán tovább folytatódik a vár műemléki épületegyüttese. A régi időkről regélnek a térszerű útvonalrész egyéb részletei is. Az egykori ostromok a Gizella kápolna mellett álló középkori Várkút látta el vízzel a várbelieket. Hazánk legszebb barok szoborcsoportjai közé tartozik az 1750-ben állított, alakokkal gazdagon díszített Szentháromság szobor.




A tér északi oldalán álló Szt. Mihály székesegyház hányatott sorsa, többszöri átépítése ellenére egyike hazánk legszebb,építészettörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű templomainak.
Az 1002-ben kiállított pannonhalmi alapítólevél már említést tesz erről a templomról.












Fotók : NOVANTA

Nincsenek megjegyzések: