2019. július 22., hétfő

MAGYARORSZÁG: Tihanyi levendulás


1920-as évek közepén Bittera Gyula –korának neves gyógynövény szakértője telepítette Magyarországon az első levendula ültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Addig az országban csak a középkori kolostorkertekből volt ismert a levendula. Ez volt az első ipari célú nagy levendulaültetvény telepítés. A tihanyi apátságtól bérelt egy területet, azon próbálkozott meg francia mintára a levendulatermesztéssel. Sikerét bizonyítja, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. Ez Tihany speciális, félsziget-jellegének köszönhető, mert a mérések szerint ez az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg a csapadékmennyiségéről pont az ellenkezője mondható el. Ez a fél-mediterrán éghajlat, a déli fekvés és a vulkáni alapkőzet kiváló körülményeket nyújt a levendulának. Így vált a Tihanyban telepített levendula világhírűvé, mivel minőségét tekintve még a Franciaországban termesztett levendulánál is jobb lett.







Hogy ez mekkora szó volt abban az időben, onnan is látszik, hogy a tihanyi levendula még a tőzsdén is jegyezve volt. Bittera Gyula a sikereken felbuzdulva mintegy 100 hektárra növelte a telepített levendula nagyságát. A második világháború előtt keserűmandulát ültettek a levendulasorok közé, ezekből egypár öreg fa még ma is látható az öreglevendulásban. A 60-as évektől aztán a kommunizmus alatt –ahogy az egész ország-, úgy a világhírű tihanyi levendulás is pusztulásnak indult. Nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektár pedig művelés hiányában elvadult. 1986-tól kezdődött a régi levendulás felébresztése, 1995-től pedig már új területeken is levendula telepítésbe kezdtek. Jelenleg több helyen is található a félszigeten telepített levendulás, ezek közül legnagyobb és legszebb a Külső-tóval szembeni 7 hektáros levendulás, ami nyáron lilában pompázva fogadja az autóút mellett a Tihanyba érkezőket.



















Fotók: NOVANTA

2019. július 11., csütörtök

SZLOVÉNIA: Bohinji tó




A Bohinji tó Szlovénia legnagyobb tava a béke és a nyugalom helye, a gleccser vájta Bohinj völgyben fekszik az ország északnyugati részében a Triglav Nemzeti Park területén.
A Bohinji tó 26 km-re található Bledtől. Nem olyan csillogó és nagyvilági mint Bled de kevésbé zsúfolt és sokkal természetközelibb. Az emberek elsősorban a kristálytiszta víz miatt jönnek. Lehet itt úszni ,kajakozni,biciklizniés rengeteg túraösvény található itt. Ez a nyugodt és hatalmas víztömeg a természet szerelmeseinek a paradicsoma. A tó partján egy kecskebak szobra áll. A legenda szerint itt élt a híres Aranyszarv (Zlatorog), a kecskebak,akinek vérétől gyógyító virág terem és szarva a völgy titkos kincsesládájának kulcsa és egyben ő a legjobb szlovén sör szimbóluma is. Ribcev Laz a Bohinji tó fővárosa. 























Fotók: NOVANTA

2019. július 6., szombat

SZLOVÉNIA: Pericnik vízesés - Triglav Nemzeti Park



A Júlia Alpok legszebb gleccser völgyében -Vrata völgy- találjuk az 52 méter magas Pericnik vízesést, Szlovénia legismertebb vízesését.
A vízesés két részből áll az 52 méter magas alsó részből és a 16 méter magas felső részből. Az alsó részhez egy könnyebb úton juthatunk fel,ha felértünk készüljünk fel hogy nem ússzuk meg szárazon a látványt.A vízesés hatalmas erővel zúdul alá és mindent beborít a finom vízpermet ami meleg időben még frissítően is hat. A vízesés egyik érdekessége hogy a bátrak egy keskeny ösvényen bemehetnek a vízesés háta mögé ahonnan nagyon szép képeket lehet készíteni.De csak óvatosan mert minden nedves és csúszós. A vízesés felső részéhez már egy sokkal nehezebb és  meredekebb úton juthatunk fel de megéri mert ez is gyönyörű és ide már nem jön fel annyi kiránduló így sokkal jobban átélhető a vízesés hangulata.
































Fotók: NOVANTA