MAGYARORSZÁG: Fertődi Esterházy-kastély.

Esterházy-kastély.

Foto:Pellinger Attila.

A hanságtól délre fekvő várost országos hírűvé, sőt messze, határainkon túl is ismerté tette a műemléki és kultúrtörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű Esterházy kastély. A hajdan Süttör, majd 1950-ig Eszterháza nevet viselő község az Esterházy uradalom egyik központja volt. Esterházy Miklós herceg,császári tábornagy,a rokokóba hajló barokk kor minden pompájával ékes kastélyt építtetett itt, és élete utolsó évtizedeiben főúri udvara Európa szerte ismert volt.

A kastélyban állandó színházi és operaegyüttest tartott, előadásaikra nemegyszer a bécsi udvar tagjai is eljöttek. 1761-1790 között udvari karmestere volt a korszak egyik legnagyobb zeneszerzője, Joseph Haydn. Esterházy Miklós halála után szinte egy csapásra véget ért a nagyszabású álomkastély fénykora, a pompakedvelő barokk főúr halála után utódai székhelyüket Kismartonba  helyezték át,és száz éven át pusztult magára hagyva a kastély. 

Századunk elején az Esterházy család a főépületet helyreállíttatta és a parkot is rendbe hozatta.A műemlék kastély sokat szenvedett a második világháborúban, berendezését széthordták,és romos volt. Restaurálását 1958-ban kezdték el. A kastély 126 szobáját tudományos alapossággal és nagy gonddal helyreállították,  a kastélyba lépő látogató lenyűgöző benyomást kap Eszterháza egykori fényéről és pompájáról.

Kastélypark.

Foto:Pintye Dávid Győr.

Kastélypark.

Foto:Pintye Dávid Győr.

Hatalmas kb.230 hektár területű nyírott bokrokkal, fákkal díszített franciás park veszi körül a kastélyt. Fennmaradt még a kastély életével szorosan összefüggő épület.A díszudvar bejárata előtt az utca másik oldalán, a XVIII. század második felében emelt épületet látunk,a Gránátos házakat,amelyekben Esterházy Miklós testőrsége lakott. Megmaradt az 1820 körül épült lovarda is. A Muzsikaházban pedig Haydn a világhírű zeneszerző lakott.

ROMÁNIA: Vajdahunyadi vár

A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár a romániai Vajdahunyadon. 1409-ben egy oklevélben Luxemburgi Zsigmond,Hunyadi János apjának adományozta a hunyadi birtokot,amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét ,birtokközpontul. Hunyadi János építtette ki,ő erősítette meg kaputornyokkal és védőbástyákkal.

Vajdahunyadi vár.

A vár a család és a családhoz tartozó udvartartás lakóhelye is volt.Erre vallanak reprezentatív fogadótermei is. Az építkezés elég sokáig tartott,többször évekig szünetelt is.A bővítés és átalakítás második periódusában 1446-ban készült el a vár. Északkeleti részében a gótikus várkápolna, a vár nyugati szárnyában pedig 1452-ben a kétszintes és kéthajós gótikus lovagterem,az erdélyi gótika egyik mesterműve.A várkápolna és lovagterem építésében francia mesterek is közreműködtek.

Várkápolna.

Lovagterem.

Hunyadi János halála után özvegye,Szilágyi Erzsébet folytatta az építkezést. Ebből az időből származik az északi épületrész udvari oldalán lévő Mátyás-loggia. A vár 1618-ban a Bethlen család tulajdonába került.Bethlen Gábor a XVII.században jelentősen átalakíttatta a várat. Ez az átalakítás sok barokk elemet vitt az épületbe. 

Vajdahunyadi vár.

A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja,melynek kávájára egy török rab a 16.században rövid feliratot vésett.

Várkút.

A várba, négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a mély és széles várárkon. Baloldalon,a város felőli parton építette Bethlen a huszárvárat,amelyben hajdan raktárakat,a tiszttartók helyetteseinek lakhelyei, és a vadászkutyák óljai álltak.

1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet.1854-ben nagy tűzvész rongálta meg a várat. A súlyos károk helyreállítása 1868-tól 1875-ig tartott, és a vár eredeti állapotán sokat változtatott. Möller István kezdte meg a vár tudományos igényű rekonstruálását. 

Fotók: NOVANTA