Sárvári Nádasdy vár.
Sárvár nagy történelmi múltú, dunántúli város,amely a Rába bal partján terül el. Már a rómaiak idején is lakott hely volt. Sárvár szépen kiépült belvárosi része a Vár körül terül el. Mai formájában a sárvári vár a középkori erődítmény helyén a XVI.század második felében épült ötszögletű erőd. A várkapu Donato Grazioli műve és 1589-ből való. A téglából épült sokszögletű bástyás várfalak a XVI-XVII.századból valók.
A vár építését a Kanizsai család kezdte el. A vár birtokosa 1532-től a Nádasdy család, ők fejezték be az építkezést reneszánsz stílusban a XVII.század közepén. A vár a Nádasdyak révén rangos szerepet játszott a XVI-XVII.századi hazai kultúra fejlődésében. Sárvár e korban jól megerősített végvár volt. Gyakran szerepelt a kuruc szabadságharcok idején is.
A várkastély legszebb részlete az 1653-ból származó díszterem. A vár helységeit a Múzeum a Könyvtár és a Művelődési központ foglalja el. A Nádasdy Ferenc Múzeumban több állandó kiállítás is látható.
Sárvár.
A Nádasdy várral szemben található a múlt század első harmadában épült evangélikus templom.A templomtól a város főterére jutunk,a városháza épületének ezen oldalán húsz kisebb harangot találunk az épületen. A tér meghatározó épülete a Szent László plébánia templom. A mögötte álló óvodaépület két dologról is híres, itt tanított Gárdonyi Géza, és itt működött a Nádasdy-féle iskola. A várból jobbra indulva a várárok helyén kialakított park évszázados platánjai között sétálva jutunk el a vár szomszédságában lévő Arborétum bejáratához. A Gyöngyös patakból táplált mesterséges tavak és sétányok melletti szobrok teszik felejthetetlenné a parkban tett látogatást.
Városháza harangokkal.
Óvodaépület.
