Visegrádi vár
A Dunakanyar az ország egyik legnagyobb forgalmú táji, természeti és történelmi látnivalókban leggazdagabb kirándulóhelyeink egyike. A város a Visegrádi-hegységnek a Dunára néző hegyei (Várhegy 328m) alatt fekszik. Nagymarossal szemközt, a Duna legszebb és legfestőibb pontján. I.István király idején királyi várbirtok és megyeszékhely volt Visegrád. A tatárjárás után IV. Béla felesége, a visegrádi hegy tetején 1250-1258 között várat építtetett. Ennek romjai ma is láthatóak a hegy tetején. Visegrád az Anjouk idején, a XIV. században emelkedett országos, sőt nemzetközi jelentőségre. Róbert Károly a fellegvár alatt, 1320 körül királyi palotát kezdett építeni és pár év múlva, már Visegrád lett az udvartartás állandó székhelye.
Visegrád második fénykora Mátyás király uralkodása idején következett be.
Hatalmas építkezéseket kezdett a várban, és második házasságkötése után igazi reneszánsz fénnyel és pompával újíttatta meg, bővítette ki a Duna parti palotát.
Később Visegrád fénye hanyatlani kezdett, és Buda elfoglalása után Visegrád is török kézre került 1543-ban. A XVI-XVII. század fordulóján többször gazdát cserélt. 1684-ben űzték végleg ki a törököket.
A XVIII. század elején Visegrád várát is csakúgy, mint számos más magyar várát, a császári hadvezetőség felrobbantotta.
Kilátás a Visegrádi várból.
A XVIII. század első felében német telepesek érkeztek az elnéptelenedett vidékre.
Az új Visegrádot a palota köveiből építették fel ezekben az évtizedekben, mintegy kőbányának használva a reneszánsz kori pompás palotákat.
A visegrádi romok feltárására az első kísérleteket a múlt század hetvenes éveiben tettek.
Magáról a királyi palotáról még 1930 körül is alig tudott valamit a műemlékvédelem. A feltárási munkálatok a sűrű bozótos területen 1934 után kezdték meg s azóta a palota középső részét kibontották a föld alól, s napvilágra kerültek Magyarország legnagyobb arányú gótikus és reneszánsz kori műemlékének még megmaradt részei.
A 328m Várhegy tetején álló várromhoz jól kiépített sétaút vezet. A Panoráma úton autóval és távolsági busszal jutunk fel a várhoz.
A várba egy gyönyörű kapun keresztül jutunk, amit a XV.század első felében Zsigmond király építtetett és a középkori Magyarország egyik jelentős építészeti emléke.
A kapun belépve egy enyhe emelkedőn jutunk az északnyugati torony felé. Ennek előterében volt a külső udvar. Innen falépcső feljáró vezet a nagyjából háromszög alakban kiépített Vár alsó udvarába.
Falait sziklából vájták ki.
Az udvar közepén nagyméretű, vasajtóval lezárt kút áll.
Az egykori függőhíd helyén lévő feljárón lépünk a belső várudvarba.
