Baranya megye legnyugatibb pontján elterülő város. Elsősorban országos nevezetességű, történelmi emlékei miatt keresik fel a turisták.
A város központja a Zrínyi Miklós tér. Itt áll a Városháza és előtte az oroszlános Zrínyi emlékmű.
Legnevezetesebb látnivalója Szigetvárnak a város északi részén az Almás patak alkotta szigeten,parkkal körülvett térség közepén álló vár.
A kapu mellett márványtábla, Garay János sorai emlékeztetnek Vörösmarty Mihály látogatására.
,,A lelkes eljár ősei sírjához, s a régi fénynél gyújt új szövétneket".
Magából az egykori várból legépebben a szabálytalan négyszög alakban épült, négy sarokbástyával erősített külső falak maradtak meg. A vastag falak tetején körbesétálhatunk a váron. Jó rálátás nyílik innen a városra és a közvetlen környékére. A város utcáiról a déli kapun át juthatunk a várudvarra. A külső várkapu előtt Tinódi Lantos Sebestyén szobra áll.
Szigetvár
A vár bejárata.
Az egykori belső vár teljesen megsemmisült még az 1566-os ostrom idején. A tönkrement várrész maradványai a délnyugati bástyában található. Az ásatások alapján megállapították a belső várvédő árok helyét, amelyet ma feltételezett formájában láthatunk. E várárkon át vezető híd azt a helyet jelöli ahol Zrínyi a belső várból a katonái élén kirontott. A belső vár területén található Zrínyi lovasszobra.
Szigetvár
A várfal tetején végig lehet sétálni.
A vár története
A várat 1420-1440 között építették. A környező mocsaras, ingoványos rész feltöltötték, az Almás patak vizét mesterséges árokba vezették. A vár 1473-tól kezdve hosszabb időn át az enyingi Török család kezén volt, majd a 16.század közepén egyike lett a királyi végváraknak.
Szigetvár az 1566-os török hadjárat során soha el nem múló történelmi hírnévre tett szert, és az önfeláldozó hazaszeretet jelképe lett.
Zrínyi Miklós (1508-1566) a vár kapitánya, kicsiny serege élén egy hónapon át védte falait Szolimán roppant túlerőben lévő serege ellen.
Mikor az Ó-és az Újváros kézre kerítése után a törökök magának a várnak a bástyáit is aláaknázták s rőzsével körülrakva tűzbe borították, a 200 főre csökkent hős védőserege Zrínyi vezetésével kitört a várból és a törökökre vetette magát.
Hét foglyul ejtett harcos kivételével valamennyien halálukat lelték.
A hősi önfeláldozás a költőket is megihlette. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér a vár védő hős dédunokája 1651-ben megjelent Szigeti veszedelem című eposzában örökítette meg. A török háborúk idején elpusztult Szigetvár csak a 18.században népesült be újra. Nagyszámú német, később horvát, szlovén telepedett le a faluban, akik később teljesen beleolvadtak a magyarságba.
A vár belsejében lévő épületek közül igen érdekes az 1566-ban közvetlenül az ostrom után épült II.Szulejmán-dzsámi. Mekka felé néző oldalán ima fülke található.
Az épület régi vakolatrészeiben töredékes arab-perzsa feliratok kerültek elő. A dzsámihoz északnyugat felől egy minaret is csatlakozott, hajdani magasságából és a 110 lépcsőjéből csak az egyharmada és 35 lépcső maradt meg. A dzsámival egybeépült a később épített, kisméretű földesúri kastély, földszinti termeiben ma kiállítás látható. Például: Szigetvár építésének és a nagy ostrom előtti életének dokumentumait, fegyvereket, ruhákat, régi krónikákat láthatunk.
Az épület régi vakolatrészeiben töredékes arab-perzsa feliratok kerültek elő. A dzsámihoz északnyugat felől egy minaret is csatlakozott, hajdani magasságából és a 110 lépcsőjéből csak az egyharmada és 35 lépcső maradt meg. A dzsámival egybeépült a később épített, kisméretű földesúri kastély, földszinti termeiben ma kiállítás látható. Például: Szigetvár építésének és a nagy ostrom előtti életének dokumentumait, fegyvereket, ruhákat, régi krónikákat láthatunk.
FOTÓK: Novanta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése