A Szent Bernátról elnevezett hágó már Krisztus születése idején a rómaiak egyik járt útja volt,és azóta köti össze a Svájci Alpokat az olasz Aosta völgyel. Azelőtt már amennyire ezt az útviszonyok megengedték, lovon,szamáron,kocsin,legrosszabb esetben gyalog kellett legyőzni a hágót. A szakadékokban rablók leselkedtek,akik kirabolták az utazókat és a zarándokokat egyaránt. Az Alpokon átkelők tehetetlenek voltak lavinaveszély és sziklaomlás esetén.Szent Bernát egykori savoyai nemes a 11.század közepén a hágón, ami abban az időben az Alpokon áthaladó legforgalmasabb kereskedelmi és zarándokút volt, 2500 m magasságban, az egykori római Jupiter templom helyén kolostort alapított hogy az utasokat védelmezze és ha kell segítse és az arra járók menedékhelye lett. Szerzetesei naponta ereszkedtek le és tértek vissza a hágón, utasokat kalauzolva.
Kolostor
Szent Bernát
Az első kutyák vélhetően 1660-1670 között érkeztek a menedékházba, először csak a kolostorfosztogatók elleni védelem volt a feladatuk. Később egy 18.század eleji kolostorkrónika számol be először részletesebben a a hegyi élet részleteiről és itt esik először szó a szimbolikussá vált alpesi kutyákról.
Ebből megtudható hogy a menedék éjjel-nappal nyitva állt az utazók előtt. Minden ide érkező ingyen kapott kenyeret és húst. Később 1750-től a menedékhely vezetői magukkal vitték a kutyákat az útjaikra.
A nagy,erős bernáthegyik mentek elől hogy széles mellkasukkal utat törjenek a hóban a gyaloglók előtt.
Ráadásul a kutyák nagyon jól tájékozódtak és a hegyi vezetők még éjszaka és ködben is nagy biztonsággal vissza tudtak térni a menedékhez. A bernáthegyik kiváló lavinajelzők is, erre nem kell őket külön tanítani a vérükben van,hogy a hó alatti dolgok után kaparjanak és szimatukkal a vastag hóréteg alatt is megtalálják amit keresnek.
Szolgálatba állításuk után a hó alá került és ott megfagyott utasok száma jelentősen csökkent.
A konyakos hordócska, amit állítólag minden kutya a nyakörvén hordott inkább csak legenda.Az egykori krónikások egyetlen helyen sem tesznek említést a titokzatos hordócskáról.
A menedékhelyet ma is látogathatják az utazók. Ma is szerzetesek vezetik de fő feladatuknak ma már abban látják hogy nyugodt, csendes hellyel kínálják az arra járókat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése