MAGYARORSZÁG: Lillafüred

Hámori tó

Lillafüred Miskolc igazi gyöngyszeme, elismert klimatikus gyógyhely a Középső Bükk keleti részén található. Központja a Garadna vizéből mesterségesen felduzzasztott Hámori tó keleti végénél alakult ki, ott ahol a Garadna és a Szinva völgye találkozik. A Miskolcról illetve Diósgyőrből Lillafüredre vivő útvonal az ország legszebb szurdokvölgyeinek egyikén vezet át. A Lillafüredre vezető Szinva völgy mélyén az egykori bükki vashámorok emlékét őrző Alsó-és Felsőhámor festői házcsoportja sorakozik.
Lillafüred neve egybeforrott az 1927-1930 között épült, fényűzően berendezett Palota Szállóval. A szállodát lépcsőzetes függőkert és nagy kiterjedésű park övezi. A parkból, a szálloda teraszairól és szobáiból a regényes szépségű Szinva völgyére és a Hámori tóra láthatunk. A közvetlenül az épület mellett a mélybe zuhanó Szinva patak vízesésének moraja szinte hozzátartozik Lillafüred hangulatához. Az üdülőhely környékének nevezetes látnivalói a cseppkövekről, illetve ősrégészeti leleteiről híresekké vált barlangok.

Palota szálló

Fotók: NOVANTA

MAGYARORSZÁG: Diósgyőri vár

A vár történelme

A honfoglalás előtt itt állott gyűrű alakú földvár helyén a 13. század második felében kezdték építeni a nagy kővárat. 1271-ben az oklevelek már az új várról beszélnek. A vár 1261-től 1317-ig az Ernye család kezén volt, majd a Róbert Károly ellen támadó Kopasz nádor lázadásának leverése után királyi kézre kerül. A belső nagy saroktornyos várat Nagy Lajos, aki gyakran tartózkodott itt, tovább építette. Több alkalommal, így 1381-ben nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozásokat is tartottak a vár lovagtermében. Később évszázadokon át a mindenkori királynő birtokában volt, Diósgyőr vára, inkább vadászó, szórakozó várkastély, mintsem hadászati szempontból jelentékeny erődítmény. Kettős tornyos külső védőfalát a 15.században kapta. Véres ostromokat nemigen látott, bár a török uralom idején Szendrő és Ónod mellett a vidék egyik végvára lett Diósgyőr. 1678-ban végül Kállay Nagy András vezetésével kuruc csapatok rombolták le a hadászati jelentőségét vesztett várat.

A három évszázadon át romló, omladozó vár műemléki feltárása 1953-tól kezdve került sor és a tudományos alapossággal végzett állagmegóvás, restaurálás után Diósgyőr vára az ország egyik legjelentősebb középkori műemléke. Legszembetűnőbb, már messziről jól látható jellegzetessége a négy nagy méretű saroktorony. A vár szimmetrikus felépítésű, hármas tagolású: a dombot széles vizesárok vette körül, ezen belül húzódott a domb egyenesre vágott sziklaoldalát támfalként burkoló,1-1,5 m hosszú 40-60 cm vastag és magas kváderkövekből álló váröv kőfala, legbelül pedig a négytornyos belső vár. A vár bejárata az északi oldalon van, itt volt a 14-18 m széles, 24,90 m hosszú nagy lovagterem. A keleti szárnyban több más helyiség mellett a várkápolna állott.
Az építészeti feltárás során számos, az elmúlt évszázadok életére jellemző lelet, épületrészlet került elő. Több szépen faragott sárkányt, női fejet ábrázoló boltozati zárókő, mázas cserépkályharészlet, ajtóvaspánt darab, fegyver, kopjavég, nyílvég, tál, cserépedény, markolatdíszlet, csiholóvas, hajsütővas, Mária-relief töredék stb.

A vadászat szobája

Kovácsműhely

Fűszerek és gyógynövények szobája

Fotók:NOVANTA