Magyarország egyik leghíresebb vára a sárospataki Rákóczi vár melynek kertje egészen a Bodrog partjáig nyúlik le. Az évszázadokon át épült, különböző korok stílusát magán hordó nagyméretű épületcsoport a négyszög alaprajzú, legfelső szintjén négy saroktornyos, középkori lakótoronyból (Vörös torony) a köréje épített és az erődítményt a Bodrog felől védelmező, ma már csak maradványaiban látható ötszögű, olaszbástyás védőfalból, valamint a toronyhoz csatlakozó és a négyszögletű várudvart körülfogó 16-17. századi szárnyakból áll. Legszebb építészeti részletei az úgynevezett Perényi szárnyon vannak, a loggiás folyosó, illetve lépcsőfeljáró a magyar építészettörténet legszebb emlékei közé tartozik.
A vár történelme
A korábban Retel patak, illetve Örs patak néven is emlegetett településen már a 11.század közepén vár állott, messzire nyúló várispánság központja. Nagyarányú építkezéseket folytattak a 15-17. században a vár akkori tulajdonosai a Pálócziak, Perényiek, Lórántffyak és Rákócziak. Ebből az időből származnak a ma is álló hatalmas, négyszögű lakótorony mellett a várkastély legszebb reneszánsz stílusú részletei. Az 1531-ben Perényi Péter által alapított híres református főiskola nemzedékekre fontos kulturális központtá avatta Sárospatakot. A vár később a 17.század elején Lórántffy Zsuzsanna révén a Rákóczi család tulajdonába került, s mintegy háromnegyed évszázadon át a hatalmas kiterjedésű Rákóczi uradalmak egyik legfontosabb központja volt.
A vár ,,Sub Rosa" szobájában folytak a hagyomány szerint az 1666-1671-es Habsburg ellenes úgynevezett Wesselényi összeesküvés egyes tanácskozásai. Nagy szerepet játszott Sárospatak a kuruc felkelések és a Rákóczi szabadságharc idején. A fejedelem gyakran tartózkodott a várban és itt tanácskozott 1708.november 22- december 17-én a kuruc szabadságharc legradikálisabb határozatokat hozó országgyűlése is.
A szabadságküzdelmek leverése után a császári hadvezetőség a sárospataki vár legfontosabb erődítményeit felrobbantotta, a kastély és a hozzá tartozó uradalmak pedig a császári udvarhoz hű főurak kezén voltak évszázadokon át.
A sokáig erősen elhanyagolt állapotban állott épülettömb restaurálását 1950-ben kezdték meg és hosszú évek munkájával számos, addig ismeretlen részletet tártak fel. A Vörös torony és az Olasz bástya közötti területen megtalálták a vár egykori lőporházát, sütőüzemét, a bástyából kivezető kapu és felvonóhíd maradványait. Kibontották a Vörös torony addig betemetett földszintjét. A földmunkák során igen értékes, 17.századi mintás cserepeket, lengyel és cseh ezüstpénzeket, késeket,sarkantyúkat,szerszámokat hoztak napvilágra. Rábukkantak a Vörös torony udvari hídbejáratának cölöpmaradványira. A helyreállított termekben a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi múzeumának országos Rákóczi kiállítását tekinthetjük meg.
A Rákóczi kiállítás szabadon, míg a Vörös torony csak vezetéssel látogatható. A Vörös torony kilátóteraszáról gyönyörű panoráma tárul elénk, főként a Bodrogköz ligetes tájai irányába.
Fotók: NOVANTA
