MAGYARORSZÁG: Dörgicse - Alsódörgicsei templomrom

A XIII. században épült Boldogasszony tiszteletére emelt templom Dörgicse felett, a Gerenye-hegy oldalában. Jellegzetessége a 22 méter magas fal, melynek felső részén három ikerablak is látszik. A rom melletti pihenőből csodás kilátás nyílik a Balatonra, a kitűnő akusztikának köszönhetően pedig gyakran rendeznek itt zenei műsorokat vagy akár opera-előadást is.   

 A 16.századtól az evangélikusok használták az épületet,majd a 18.század közepén a még ép templomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök visszaszerezte a katolikusok számára. A 18-19. század fordulóján azonban már csak romként említették az összeírások. 

Fotók: NOVANTA

MAGYARORSZÁG: Makói lombkorona sétány

A lombkorona sétány 190 méter hosszan mutatja be a Maros környezetét és élővilágát információs táblák segítségével. Az építmény összesen 18 db, eltérő magasságú, pörgetett technológiával készülő vasbeton oszlopon áll, melyen azonos számú pihenő került kialakításra.
Ez az igen biztonságos építmény számos csodás építészeti elemet is tartalmaz, így a sétány egyik pihenőjének a kupolája, a hagyma formája után, a Hagyma-terasz nevet kapta. A háromszintes kilátótorony legfelső szintje minden fiatal kedvence lesz, hiszen a terepszintig egy zárt csúszda vezet le, melynek hossza 40 méter.

Maros

Fotók: NOVANTA

ROMÁNIA: Segesvár

Segesvár Romániában Maros megyében található. A város a Nagy-Küküllő völgyében épült,hegyek és dombok által körülvett magas medencében ott ahol a Segesd patak a Nagy-Küküllőbe torkollik. A Segesd és a Nagy-Küküllő a Várhegy körül folyik, melynek magassága 425 m magas. A régi város a Várhegyen és attól délre meg keletre épült, az új városrészek átnyúlnak a Nagy-Küküllő északi partjára is. Segesvár Románia egyik legszebb fekvésű városa. Fekvése már a múltban közlekedési és kereskedelmi csomóponttá tette. Segesvár Románia német lakosságának egyik szellemi

központja.

SEGESVÁR TÖRTÉNELME

II. Géza király(1141-1161) a gazdasági élet fellendítésére szász telepeseket hívott erre a kevéssé művelt és abban az időben ritkán lakott vidékre,és különféle kiváltságokat adott nekik. II. Endre király 1224-ben megerősítette a szászokat a kiváltságaikban és később Segesvár is az úgynevezett szász szék központja lett, és a nagyszebeni szász gróf fennhatósága alá tartozott. Segesvár történelme meglehetősen viharos volt. Róbert Károly a szász városok fejlődését is segítette, mert támogatást remélt tőlük. Mátyás királynak azonban a segesváriakkal meggyűlt a baja, mert az erdélyi királyellenes felkelésben részt vettek. Ennek ellenére Mátyás 1476-ban megerősítette Segesvár kiváltságait. A városban már a 14.század folyamán megalakultak a céhek, és egy 1376-ban kelt okmány 19 segesvári céhet említ. Kézműipara és kereskedelme Zsigmond , majd Mátyás idejében virágzott föl, később pedig Báthory István fejedelemségének éveiben. Segesvárt 1528-ban, majd 1530-ban Szapolyai János kétszer is megostromoltatta,de bevenni nem tudta. az alsó városrész azonban leégett :végül a védők belátták hogy hiábavaló az ellenállás, és megnyitották Szapolyai János előtt a kapukat. A város történetében nagy jelentőségű volt  a reformáció;1544-ben Roth Lukács plébános a lutheránus hitre térítette Segesvár lakóit. A legnagyobb szerencsétlenség 1676-ban érte a várost amikor egy óriási tűzvész a város háromnegyed részét elpusztította.  1849-ben Segesvár közelében harcok dúltak Bem seregei és az orosz csapatok között, és a szomszédos Fehéregyháza mellett esett el Petőfi Sándor is.

A 64 méter magas Óratorony felső emeletéről nagyszerű kilátás nyílik az egész városra és a környékre. Az Óratorony valósággal szimbóluma lett Segesvárnak.1908 ban felújították a tornyot és Segesvár egyik látványossága az óraütéskor körbeforgó figurák sora.

Fedett falépcső

Szarvasház- a ház sarkán agancsos szarvaskoponya látható

 Fotók: NOVANTA