OLASZORSZÁG: Trieszt. Miramare kastély.

Triesztből a Velencébe vezető út mentén 6 km-re,a tengerbe nyúló sziklára épült a Miramare kastély,melyet nagyon szép park vesz körül.A kastély 1856-1860-között isztriai fehér márványból építtette Ferenc József kalandos sorsú öccse,Miksa főherceg. Erzsébet királyné is szívesen időzött ebben a mesepalotában. A hatalmas tengerparti parkot maga Miksa tervezte. A kastélyt 1955-ben államosították és jelenleg múzeum működik benne.Gyönyörű kilátás nyílik a szikla csúcsáról a Grignanó öbölre és azon túl az Adriai tengerre.

A kastélyban megnézhetők: Miksa lakószobái melyek hajókabinokra emlékeztetnek, ugyanis a herceg 1854-től az osztrák haditengerészet főparancsnoka volt.Minden szoba az eredeti 19.század közepéből származó díszekkel, tárgyakkal  van berendezve.

A kertben is több látványosság kapott helyet,mint például a két tavacska,egy a hattyúknak és egy a lótusz virágoknak. A parkban számos botanikai faj és fontos szoborgyűjtemény található.

Miksa főherceg szobra a parkban.

FOTÓK: Novanta

MAGYARORSZÁG: Pannonhalmi Bencés Főapátság.

A főapátság a magyar történelem egyik kiemelkedően becses emlékhelye,egyházi és művészettörténeti központ,a világörökség része. Győr-Moson-Sopron megyében, Pannonhalma városban található.A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton-hegyen épült fel.

Az apátság építését István apja,a 997-ben meghalt Géza fejedelem kezdte el. 996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent hegyén.Az István király által jogaiban megerősített monostor feladata a kereszténység terjesztése és az európai kultúra meghonosítása és ápolása lett.Az itt élő szerzetesek Szent Benedek reguláját követik.A pannonhalmi bencés közösség ma közel ötven tagot számlál ,akik továbbra is saját munkájukkal próbálják megteremteni megélhetésüket.

1802 óta egyik fő munkaterületük a középiskolai oktatás.A monostor mellett ma is egy több mint háromszáz diákot befogadó gimnázium és kollégium működik,amely az ország legjobbjainak egyike.

Az apátság későromán-koragótikus bazilikája a középkori magyar építészet egyik remekműve,s ezt veszi körül a monostor épülete. A turisták számára látogatható még a Mátyás király korabeli kerengő és a klasszicista könyvtár. A 19.századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében sok könyvritkaságot őriznek
.

Kerengő.

Könyvtár.

A szemközti dombon álló Boldogasszony kápolna a 18.században épült.Az alatta lévő kripta mindmáig a szerzetesek temetkezőhelye. Pannonhalmának egészen az 1945 utáni államosításig saját borászata volt. Ennek hagyományát folytatta,amikor új mintegy 2000m2 alapterületű pincét és borházat épített,ahol 2003 őszétől folyik a szőlő feldolgozása.Az Apátsági Pincészet vezetővel látogatható és lehetőség van borkóstolásra is.

OLASZ KARÁCSONYI KALÁCSOK

Panettone

Már Ludovico il Moro milánói herceg (1452-1508) idején is ugyanúgy készült a panettone, mint manapság.

Eredetileg a magasra kelt kalács a város hagyományos karácsonyi süteménye volt. De nagyon hamar meghódította egész Olaszországot,és mára nélküle elképzelhetetlen a karácsonyi asztal. Napjainkban a panettone az Alpokon túl is folytatja a diadalútját. 

A kalács tésztáját citromhéjjal, mazsolával és kandírozott gyümölcsökkel ízesítik. A papírformákba viszonylag kevés masszát töltenek,mert a kemencében a tészta magasra feljön, sőt a papírformán túlra is duzzad. 

Amikor a kész süteményt kiveszik a kemencéből, nem távolítják el róla a papírgyűrűt. A széles papír részben márkajelzés, de védi is a tésztát a kiszáradástól. 

A panettonéval kapcsolatos egyik kedves hagyomány a panettone di San Biagno. Sok milánói család tartja ma is a szokást, hogy egy karácsonyi kalácsot félretesznek február 3-ig, Szent Balázs napjáig. A néphagyomány szerint ugyanis aki ebből a sokáig tárolt süteményből egy darabka száraz héjat megrág, egész évben mentesül a torokfájástól. Márpedig a hideg, ködös észak-olaszországi telek idején a torokfájás nem ritka.

Pandoro

A pandoro velencei különlegesség, amit főként karácsonykor fogyasztanak. Közeli rokona a milánói panettone, s mindkettő hosszú múltra tekint vissza. Eredete lehet a nadalin, amely jellegzetes, házi készítésű karácsonyi sütemény, de más vélemények szerint az is elképzelhető, hogy őse a pan de oro, az aranyszínű kenyér, mely az étkezések végén a tehetős családok asztalát ékesítette. A Velencei Köztársaság fénykorában

(12-15.század) ezt a süteményt leheletvékonyan megszórták aranyporral. Manapság az aranyra csupán a tészta aranybarnára sütött héja emlékeztet, amire vaniliás cukrot hintenek. Különféle díszes csomagolásban árulják, ezzel is hangsúlyozva e könnyű-laza sütemény ünnepélyes, karácsonyi jellegét.

A pandoro manapság már ipari módszerekkel készül, de a gyárak is ügyelnek a régi receptúrák betartására. A tésztában ma is csak liszt,cukor, tojás, vaj és sörélesztő van, a kész sütemény formája pedig nyolc, csillagalakban összekapcsolódó bordából álló gúla.

HORVÁTORSZÁG: Duba

Fotók:NOVANTA

HORVÁTORSZÁG: Kremena

Fotók: NOVANTA