Torino volt az Olasz Királyság első fővárosa ma pedig a kortárs művészet és modern tervezők fellegvára. Torino Olaszország negyedik legnagyobb városa, Piemont és Torino megye székhelye. Lakóinak száma az agglomerációval együtt 1.700.000 fő.
TORINO TÖRTÉNELME
A kis hegyi tartomány Piemonte sokat hadakozott, de még többször kellett tojástáncot járnia az egymással marakodó Bourbon és Habsburg nagyhatalom között. Savoya francia területe egyre fogyott, s így urainak szemében mind nagyobbra nőtt az Alpokon inneni tartományaik jelentősége.
Végre Emanuele Filiberto herceg 1562-ben a francia Alpokból Torinóba helyezte át székhelyét. Ekkor kezdett Savoya olasz állammá válni, ekkor kezdett fejedelmi székhellyé kiépülni a Pó síkság és az Alpok találkozásánál fekvő jelentéktelen városka, mely alaprajzában, beosztásában mindmáig megőrizte a római erődítmények vonalzóval mért szögletességét. A 17-18. században épült nagyvárossá Torino, inkább franciás mint olasz jelleggel.
Ebben a katonásan egyhangú városban két nagy képzelőerejű barokk mester és egy szertelen fantáziájú klasszicista mérnök olyan épületeket emelt, melyek különleges bélyeget ütnek józan képére.
A barokk építészek közül az első a modenai Guarini (1624-1685) a kor egyik legzseniálisabb építésze akinek műveivel Lisszabonban, Párizsban sőt Prágában is találkozhatunk. A másik a sziciliai Juvara (1685-1736) akinek a merész lendületű kupoláit egy egész sor lombardiai város dómján láthatjuk.
A 19. század építésze Antonelli (1798-1888), akinek furcsán monstruózus műve, a,,Mole Antonellia" úgy emelkedik a városkép fölé, mint Párizsban az Eiffel torony. A 19. században ez volt a legmagasabb kőépület a világon 168 m. Ötödrésze csak a hatemeletes,négyszögletű földre helyezett kupoladobozhoz hasonlító ház, atöbbi a föléje tornyosuló kupola, tetején kettős oszlopcsarnokkal, melyből még messze nyúlik a magasba egy folyton keskenyedő kőtorony. Zsinagógának indult, mire elkészült múzeum vált belőle.
Végre Emanuele Filiberto herceg 1562-ben a francia Alpokból Torinóba helyezte át székhelyét. Ekkor kezdett Savoya olasz állammá válni, ekkor kezdett fejedelmi székhellyé kiépülni a Pó síkság és az Alpok találkozásánál fekvő jelentéktelen városka, mely alaprajzában, beosztásában mindmáig megőrizte a római erődítmények vonalzóval mért szögletességét. A 17-18. században épült nagyvárossá Torino, inkább franciás mint olasz jelleggel.
Ebben a katonásan egyhangú városban két nagy képzelőerejű barokk mester és egy szertelen fantáziájú klasszicista mérnök olyan épületeket emelt, melyek különleges bélyeget ütnek józan képére.
A barokk építészek közül az első a modenai Guarini (1624-1685) a kor egyik legzseniálisabb építésze akinek műveivel Lisszabonban, Párizsban sőt Prágában is találkozhatunk. A másik a sziciliai Juvara (1685-1736) akinek a merész lendületű kupoláit egy egész sor lombardiai város dómján láthatjuk.
A 19. század építésze Antonelli (1798-1888), akinek furcsán monstruózus műve, a,,Mole Antonellia" úgy emelkedik a városkép fölé, mint Párizsban az Eiffel torony. A 19. században ez volt a legmagasabb kőépület a világon 168 m. Ötödrésze csak a hatemeletes,négyszögletű földre helyezett kupoladobozhoz hasonlító ház, atöbbi a föléje tornyosuló kupola, tetején kettős oszlopcsarnokkal, melyből még messze nyúlik a magasba egy folyton keskenyedő kőtorony. Zsinagógának indult, mire elkészült múzeum vált belőle.
LÁTNIVALÓK A VÁROSBAN
Piazza S. Carlo: Itt található két ikertemplom, a bal oldali a gazdagabban díszített a nagyobbik S.Cristina, Juvara alkotása 1718-ból. A bal oldali párja a S. Carlo ennek fantáziátlan utánzata 1836-ból. A tér 1680-ban épült palotáival, szögletes kimért ablakaival egyébként jellegzetesen torinói.Itt található E. Filibertó lovasszobra, ami a székhelyét Torinóba helyező herceget a Sant Quentini csatában ábrázolja. ahol visszanyerte tartományait.
A Piazza S. Carlo után a Via Rómán Guarini egyik műve, a régi jezsuita kolostor, ma Torinó múzeuma, a Palazzo dell' Accademia delle Scienze előtt haladunk el.
Palazzo Madama: A Piazza Castello egy négyszögletű tér és a közepén áll a Palazzo Madama. Eredetileg négyszögletű középkori vár volt, sarkain lőrés tornyokkal. 1276-ban a város akkori ura, a monferratói őrgróf emeltette a Julius Ceasar által alapított római vár maradványai fölé.
Palazzo Reale: A Palazzo Castello túlsó oldalán, hosszasan húzódik a torinói hercegek, majd a szárd királyok s végül az egyesült Olaszország trónjára emelt dinasztia családi fészke. A Palazzo Reale Torinó egyik legszebb barokk épülete. A Savoyai család hivatalos rezidenciája az 1640-es években épült. Fényűző belső teret csillárok, freskók, falikárpitok, arany és bársony díszíti. Itt található még Európa egyik legnagyobb fegyvergyűjteménye- többek között Savoyai Eugén fegyverzete is.
A város térképe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése