Rovinj város Isztria nyugati részén terül el Pulától 35 km-re. Rovinjban nagyszámú olasz lakosság él, ezért a városban a horvát mellett az olasz nyelv is hivatalos.
A kiálló szirtfokra épült festői városkát különleges romantikája, festői környezete, jó fürdési lehetőségei teszik kedveltté. Bárhonnan is érkezzen az utas, rögtön megragadja tekintetét a Monte Rosso dombra felkúszó házak fölött trónoló dóm égbetörő harangtornya.
ROVINJ TÖRTÉNELME
A helység, amelyet a környéknek a barbárok támadása elől idemenekült korábbi lakosai, a római birtokosok és a romanizált hisztrióták alapítanak, már a i.sz.3-4. században ismert. Ebben az időben még a főtér helyén csatorna húzódott, s a szigetet csakhamar falövezet és három torony tette jól védhetővé. A települést még így is többször feldúlják. Rovinj Velence védelme alatt szerény kis halásztelepülés, amelynek lakosságát a sok támadás mellett még a ragály is állandóan tizedelte. Lakói híres hajósok, tengerjárók, nemritkán kalózok.
A 17.században a másutt dühöngő járványok elől ismét mintegy 3500 menekült költözik a falai közé, úgyhogy a túlzsúfolt városka családjai kénytelenek voltak a házak egy-egy szobájával beérni, tűzhelyeikhez azonban külön-külön kéményt építettek. Ekkor kapja Rovinj jellegzetes képét: az egymás fölé emelkedő házak szemnek szokatlan kéményerdejét.
A város védőszentjéről elnevezett Szt. Euphemia templom tornyát 1573-ban villámcsapás pusztította el. A mai tornyot a velencei Szt. Márk templom campaniléjének mintájára 1654-ben kezdik építeni. A 17.században a városka már a várost szigetté tevő tengerág szárazföld felőli partjára is átterjedt. Ekkor a csatornát betemetik: Rovinj szigetből félszigetté válik.
Kéményrengeteg
LÁTNIVALÓK ROVINJBAN
A főtér és a kikötő peremén félkör alakban veszik körül a templomdombot a régi városrész házai. Ezek első sora a várfalakkal épült egybe. Az egykori hét városkapú közül a főtértől nyugatra három ódon kapunyílás: a Vízi kapu, az árkádok által a Szt. Benedek templommal egybeépült Pod Lukovima kapu és az 1554-es évszámot viselő Pod Zidom kapu vezet a kanyargós, lépcsős sikátorokba, utcácskákba.
Főtér
Velencei óratorony
A főtéren egy szép velencei óratoronyra és egy szökőkútra esik a tekintetünk. A tér előtt találjuk a kikötőt : Rovinj fontos halászkikötő. Vele szemben húzódik a zöldellő Katarina sziget. A főtérről az 1678-ban épült Praetor palota, jelenleg városháza mellett nyílik az 1680-ban épült címeres, velencei oroszlánnal díszített Sv. Kriz kapu.
Az innen nyíló utcából juthatunk fel az 6.században épült Szent Eufémia templomhoz. A korábbi templom emlékét csak az épület jobb oldali falának egy-egy falrésze őrzi. Az egyhajós tágas templom szentélyében áll a városka mártírhalált halt védőszentjének kőkoporsója. A szentélyfal freskói beszámolnak a- legenda szerint- Velencéből ideúszó kőkoporsó csodálatos megérkezéséről. A templomot a következő századokban többször javították,de 1720-ban mégis új templom építése mellett döntöttek.Az építés gyorsan haladt. Már 1728-ra mindhárom hajó be volt boltozva és a szarkofágot el tudták helyezni arra helyre ahol ma is áll. A templomot végül 1752-ben szentelték fel.
Szent Eufémia templom
A templomot körülvevő térségről gyönyörű panoráma tárul fel a rajta növő hét ványadt fájáról Hét hajszálnak nevezett kicsinyke szigetre, a kikötővel szemben a rovinji nyaralók által kedvelt Katarina sziget strandjára és szállodáira.
A legjobb dolog Rovinjban egy kis kószálás az álmos csak nyaralóidényben megélénkülő szűk utcácskákban. Itt girbegurba utcákon, századok által elkoptatott lépcsőkön járunk,sötét árkádok alatt,szúette gerendás ódon házak között. Néha néha a házak fölött megcsillan a tenger a sikátorba besüt a napsugár, s hangulatával a szívünkbe lopja magát Rovinj.
Fotók: NOVANTA
