Látnivalók Grazban:
Városi park:/Stadtpark/: Az óváros keleti szélén húzódó nagy városi parkot a Glacisstrasse határolja, északi részén már a Schlossbergre kúsznak fel a fák. A városi parkban számos szobrot és emlékművet állítottak fel. Központi helyen található a Kaiser Franz-Josef Brunnen díszkút. Friedrich Schiller(1759-1805),és Johannes Kepler csillagász(1571-1630) mellszobrait is megtalálhatjuk a parkban. Egyébként a nagy csillagász valaha a Stempfergasse 6.sz.alatt lakott és a ferences templom melletti evangélikus iskolában tanított.
Városi park.
Császári vár (Kaiserliche Burg): 1430-1440-es években III.Frigyes itt rendezte be a rezidenciáját. Fia I.Miksa 1494-től 1500-ig átépítette a várat. Ekkor épült a Lépcsőház torony, amely ma a legnagyobb látványosságnak számító kettős csigalépcsőt rejti. 1570 táján II.Károly főherceg bővítette a várat. A várhoz kertek kapcsolódnak a Stadpark részeiként. A várral szemben emelkedik a Domkirche, a grazi Dóm. Egy középkori templom alapjain épült, III.Frigyes fejezte be 1462-ben. A stájer főváros csak 1786 óta püspöki székesegyház. Külsőleg a dóm meglehetősen dísztelen,belső berendezése gazdagabb,művészibb.
A dómhoz kapcsolódó egyházmegyei múzeum is igen érdekes látnivalókat tartogat. A dóm mellett található II.Ferdinánd császár mauzóleuma. A császár 1637-ben halt meg,leendő mauzóleumát 1614-ben kezdte építeni, s az épület 1638-ban készült el. II.Fedinándon kívül más Habsburgok is nyugszanak itt.
II.Ferdinánd mauzóleuma.
Mura sziget: A Mura sziget valójában nem egy sziget , hanem egy mesterséges úszó platform, melyet a Mura folyó közepére építettek. Vito Acconci tervezte abból az alkalomból hogy 2003-ban Graz lett Európa kultúrális fővárosa. Az 50 m hosszú és 20 m széles építmény egy tengeri kagylóra emlékeztet. A sziget két végén egy-egy gyalogoshíd köti össze a Mura mindkét partjával. A fémszerkezet nyitott része színházi előadásoknak ad otthont, a zárt részben kávéház működik.
Mura sziget
Mura sziget (Graz)
Eggenberg kastély: Graz közvetlen szomszédságának legjelentősebb épülete ez a kastély,gazdag muzeális gyűjteménnyel. A Hauptplatzról villamossal mehetünk ki a kastélyhoz, a főpályaudvartól pedig csak 2 km távolságra találjuk. A mai XIV.kerület amelynek ugyancsak Eggenberg a neve, Algersdorf és Baiersdorf falvakból alakult ki, s még a múlt században csatolták Grazhoz.A kastély egy gyönyörű park közepén fekszik.
Eggenberg kastély
Fotó:msormann
Az Eggenberg család a XV-XVI.században még gazdag borkereskedő família volt. Vagyonával és a császárnak nyújtott kölcsöneivel azonban az udvari nemesség közé emelkedett. Ulrich von Eggenberg 1623-ban már a birodalmi hercegek rangját is elérte, ő építette a palotát. 1717-ig, az Eggenbergek kihalásáig ez volt a családi otthonuk. 1742-ben a Herberstein grófok, az Eggenbergek örökösei J.Hubert bízták meg a kastély átépítésével és bővítésével. A nagyméretű, kétemeletes, több belső udvart magába fogadó, homlokzatán két toronnyal díszített, külön óratoronnyal is ellátott barokk palota olasz tervezőművészek műve. Kápolnája viszont késő gótikus alkotás.
Eggenberg kastély
Fotó:msormann
A palota berendezése nagyon szép, festményei az osztrák barokk legszebb műalkotásai közé tartoznak. Itt található Stájerország legszebb díszterme a tükörboltozatos Prunksaal. A Schloss Eggenberg ma a Joanneum része. A kastélyt és a parkot 1939-ben vásárolta meg a tartomány, 1947-1953-között hozták helyre a háborús károkat, s múzeumnak rendezték be. A földszinten a történelem előtti idők,az őskor leleteit láthatjuk, s római tárgyakat.A leghíresebb egy kultikus kocsi az i.e.7.századból. Az első emeleten a vadászattal kapcsolatos kiállítást láthatunk.Trófeák,fegyverek a Stájer Vadászati Múzeum anyaga kapott helyet.
A dísztermek egyike a kelet-ázsiai művészetek szobája,gazdag porcelán és selyemfestmény gyűjteménnyel.
A második emelet 25 terme az Eggenbergek idejéből maradt ránk.
A parkban vadaskertet és Lapidariumot (római kori kőtár)találunk.
Eggenberg kastély
Fotó:Michael Dawes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése