BUDAPESTI KARÁCSONYI VÁSÁR 2012.

FOTÓK: Novanta

OLASZORSZÁG: Ferrero-Nutella

A Nutella megalkotása egy olasz testvérpár nevéhez fűződik. Az idősebb testvér Giovanni a 19.század végén , a fiatalabb testvér Pietro Ferrero a 20.század elején született. Végigélték mind a két világháborút és az ezzel járó gazdasági hanyatlást is. Ám a család szerencsére így is tovább tudta üzemeltetni kis családi cukrászdájukat. A második világháború után kezdték el gyártani az újszerű mogyorós kakaókrémet, aminek a Nutella nevet adták.

A finom csoki és a piemontei mogyoró kiváló minősége tette sikeressé ezt a nem túl drága de laktató édességet. A cég ma is Ferrero néven az európai édességgyártók élvonalába tartozik. Az olaszországi Albában működő Ferrero cég évente több millió tonna mogyorókrémet állít elő.

Adventi koszorúk

MAGYARORSZÁG: Pécsi tévétorony

A pécsi tévétorony 197 m magas és a Mecsek 535 m magas Misina csúcsán áll. Helyén az 1960-as évekig az 1908-ban épült Kiss József kilátó állt.

Kilátás a toronyból

FOTÓK: Novanta

MAGYARORSZÁG: Pécs 2.

Látnivalók Pécsen

A Belváros északnyugati része felől az egykori városfal maradványaitól indulva az ország látnivalókban,műemlékekben, történelmi,művészeti érdekességekben leggazdagabb területén járunk. Legszebb a műemléki épületektől övezett Dóm tér. A tér legszebb látványossága az északi részt elfoglaló négytornyos Székesegyház, Magyarország legértékesebb középkori műemléke.

Dóm tér

Szent Péter és Pál Székesegyház

A Székesegyházat I.István kezdte építeni. A nagyarányú épületen az elmúlt évezred alatt csaknem minden század épített,alakított valamit. Az ily módon elkészült középkori templomot 1805-1807 között Pollack Mihály tervei szerint gótikus stílusban átépítették,a déli homlokzat peremére Antal Károly szobrai kerültek.

A legutolsó nagyobb arányú átépítést 1882-1891-ben végezték, Schmidt Frigyes tervei szerint. A templom ekkor kapta a román kori eredetnek legjobban megfelelő mai alakját.

1991-ben II.János Pál pápa is felkereste a templomot és imádkozott az ősi falak között.

Szentély

Az oltár lapja egy darabból álló, salzburgi sötétvörös márvány,a fölötte lévő baldachin négy hatalmas sötétzöld márványoszlopon nyugszik.

A szentély közepén drágakövekkel díszített aranyozott bronz csillár látható.Fölötte a dicsőségben uralkodó Krisztus, kezében az Élet Könyve, körülötte a szentek és az angyalok.

Altemplom

A 25 méter hosszú,21 méter széles és 5 méter magas öthajós altemplom a régészeti feltárások szerint része lehetett a római korból származó temetőtemplomnak.

A Dómtér mellett található a Cella Septichora Látogatóközpont bejárata. A római korba vezet vissza a Szent István tér alatt húzódó 4.századi ókeresztény temető együttes. A késő római Sopianae város egyedülálló kora keresztény temetője 2000-óta szerepel az UNESCO Világörökségi listán.A sírkamrák több mint 1500 évig pihentek a felszín alatt, az egykori római utca szintjén. Az ókori emlékeket Sopianae, a fontos római kori település egykori lakói építették végső nyughelyül.

A Dóm tér nyugati részén áll a középkori Püspöki palota. A 18.században kibővítették és barokk stílusban átépítették. A külső püspökkerten sétálva jutunk a Barbakánba, amely Pécs város egykori városfalának egyetlen megmaradt körbástyája. A Barbakán a 15.században épült és az úgynevezett belsővárhoz tartozott, amely a Püspökvárat foglalta magába. Ezen belül állt a püspöki palota és a dóm.

A Király utcában található a nagy hagyományokra visszatekintő Pécsi Nemzeti Színház.

1893-1895 között épült.

Zsinagóga

FOTÓK: Novanta

MAGYARORSZÁG: Pécs 1.

Pécs.

Pécs Baranya megye székhelye és Magyarország harmadik legnagyobb vidéki városa.A város a Mecsek hegység déli lábánál a Dráva menti síkság északi szélén terül el. Történelmi nevezetességekben, műemlékekben gazdag, jelentős kulturális centrum, Európa Kulturális Fővárosa. Itt a legnagyobb a múzeumok, állandó kiállítások száma Budapest után. A történelmi belvárosban a köztereket értékes műalkotások díszítik. A mediterrán hangulatot nem csak a szikrázó napsütés, a nyüzsgő belvárosi sokadalom, hanem római kultúra majd kétezer éves jelenléte ,a középkori eredetű zegzugos utcácskák is árasztják magukból.

Pécs történelme

Pécs történelme 2000 éves múltra tekint vissza. A város mintegy négy évszázadon át római uralom alatt állt. Sopianae néven Pannónia római tartomány keleti részének fővárosa volt. Itt találkozott öt nagy forgalmú római kereskedelmi és hadiút. A római időkből több, az ekkor kialakult, ókeresztény életre utaló emléket tártak fel Pécs területén. Az ókeresztény kultúra központja a mai Dóm tér és környéke volt, a székesegyház altemploma is római alapokon nyugszik. A magyar középkorban Pécs jómódú, virágzó iparos és kereskedőváros volt. Különösen a 14.században fejlődött nagy léptékkel a középkori Pécs. Ekkor alakult ki a későbbi ipari negyed alapvonalai. Ipari üzemek keletkeztek az akkor igen bővizű Tettye patak vizének hasznosítására. A város gazdasági és kulturális erejét az is jellemzi hogy I.Lajos király 1367-ben itt alapította meg az ország első egyetemét. A későbbi évtizedekben többször volt Pécsen országgyűlés. Itt élt Janus Pannonius, a nagy humanista költő. Jelentős átalakuláson ment át Pécs városa a 143 éves (1543-1686) török uralom alatt. A törökök meglehetősen nagy építkezést folytattak, több dzsámit, mecsetet, minaretet, számos kisebb imaházat, iskolát, kolostort,fürdőt építettek. A török kori építmények közül több máig is áll.
A 18.században a város polgársága hét évtizeden át harcolt önállóságáért a püspöki földesúrral. Ennek eredményeként 1780-ban szabad királyi város lett. A város történelmi múltjához és gazdasági fejlettségéhez méltóan fontos szerepet játszik az ország kulturális életében, egyetemeivel, főiskolájával, tudományos intézeteivel, múzeumaival, könyvtáraival.

Látnivalók Pécsen

A város központja a Belváros, több mint 2000 év óta sűrűn lakott, melynek egyes utcái felkapaszkodnak a Mecsek hegység oldalára. A város szíve a Széchenyi tér, a hajdani Piac tér. A város minden része jól megközelíthető erről a pontról. A teret finom vonalú műemléki épületek, értékes szobrok díszítik. 

A Kossuth Lajos utca sarkán áll a Városháza tornyos épülete. 1831-1832-ben építették. Néhány lépésnyire innen találjuk a díszes kivitelű, zöldessárga színben pompázó Zsolnay kutat. Az egykori Zsolnay gyár készítette és ajándékozta a városnak. Itt állt az 1892-ben lebontott Kádi csorgója nevű török kút. A kút mögött álló templom 1721-1731 között épült.

A Széchenyi tér keleti oldalának házai közül kiemelkedik az 1845-ben épített és a század elején átépített Nádor szálló.

Pécs

Nádor szálló.

A teret övező épületek négyszögében a tér északi lezárásaként emelkedik az ország legnagyobb méretű török kori épülete, Gázi Kaszim pasa dzsámija, a jelenlegi Belvárosi templom.

Pécs

Dzsámi.

A négyzetes alaprajzú,28m magas és 18 m átmérőjű kupolával koronázott dzsámi a 16.század közepén épült. 1939-ben átalakították, és ekkor bukkantak az épület alatt a középkori Szent Bertalan templomnak és egy hajdani római kori templomnak az alapjaira. Ablakai a török idők stílusára emlékeztető vonalúak, szamárhátívesek, kőrácsosak.A dzsámi mellett egykor minaret is állt, de ezt később lebontották.
A főbejárat oldalán, a belső falban Mekka felé, tehát délkeleti irányba néző török imafülke, úgynevezett mirhab látható.

A dzsámi előtti tér közepén az 1710-1714-es pestisjárvány emlékére emelt 18.századi, azóta elpusztult szobor formáit utánzó Szentháromság-szobor áll. A tér legnagyobb szobra a park szélén álló Hunyadi János lovasszobor.

Zsolnai Kulturális Negyed

Ez egy varázslatos park,állandó és időszakos kiállítások, koncert és színháztermek, szini és zenei előadásokkal, bábszínház és bábmúzeum, Zsolnay Látványmanufaktúra és márkabolt, Planetárium, Interaktív varázstér, több szabadtéri játszótér és streetball pálya, éttermek, kávézók,üzletek-ez ma a Zsolnay Kulturális Negyed. Az 1857-ben alapított gyár kezdetben épületdíszítési célokra pirogránitból készült mintás burkolólapokat gyártott. Később Wartha Vince műegyetemi tanár kísérleteinek eredménye képen áttért az eozinmázas porcelántárgyak gyártására és ezzel világhírnévre tett szert.

FOTÓK: Novanta