Győr
Széchenyi tér
Győr Magyarország 6. legnagyobb városa,latin neve Arrabona.Győr-Sopron megye székhelye. Sok évszázad óta Észak-Dunántúl gazdasági és közlekedési központja.A Kisalföld északi peremén a Marcallal bővült Rába és Rábca torkolatánál fekszik,ezért is nevezik a ,,három folyó városának".
GYŐR TÖRTÉNELME: Az élelmet, halat bőven adó és egyben védelmet is nyújtó folyók, valamint az áradástól mentes dombok már az őskorban is jó telephelynek kínálkoztak. A rómaiak emelték a mai Káptalan-dombon az első erődítményt,a domb körül pedig kialakult a polgárváros.A honfoglaló magyarok is felismerték az erődítmény fontosságát,I.István idején várispánságot, püspökséget alakítottak itt ki. A XVIII. században kezdett a város nagyobb gazdasági jelentőségre szert tenni, különösen mint kereskedelmi központ. Rövid ideig maga Napóleon is lakott a városban. A század derekától Győr mint iskolaváros is nevezetes szerepet játszott, és olyan tudósok tanítottak itt, mint Fejér György történetíró, Rómer Flóris történész és régész, Czuczor Gergely költő, Jedlik Ányos a dinamó magyar feltalálója.
LÁTNIVALÓK A VÁROSBAN:
A Rábán átvezető közúti híd belvárosi hídfője a régi győri vár Bécsi kapuja. Nevezetes műemlék a tér déli oldalán álló szép barokk Karmelita templom. A térről lépcsősor vezet a Rába partjára, amelyen 1958-ban állították fel I.István bronz lovasszobrát. Közelében régi ágyúcsövek sora látható, a régi győri vár vaskos falai előtt. A komor, öreg várfalakkal szemben üde ellentétként a kis Rába sziget zöldell, amelyen át híd vezet a Rábán túli városrészbe.Győr,,Margitszigetét" a Radó Sándor sétány útjai hálózzák be.
A Vármúzeum bejáratával szemben nyíló, kígyó alakban tekergőző utca alakjából némi fantáziával a sarkantyúra lehet gondolni-s így is hívják : Sarkantyú köz, ezt az ódon, a régi győri vár hangulatát őrző utcácskát. Innen kezdve a várdombra vezető útvonal kissé kitágul, háromszög alakú térre nyílik, s néhány lépéssel később megérkezünk a győri vár központi térségére. Itt áll Győr legrégebbi temploma, helyi szóhasználattal,,Öregtemplom" hivatalos nevén: Győri székesegyház.
Győr
Öregtemplom
A templom alapjai talán még I.István király idejéből valók, évszázadokon át azonban többször átalakították a régi templomot. A gótikus átalakítás idejéből való a templom délnyugati oldalához 1400 körül épített Héderváry- kápolna, amelyben I.László nagy hírű hermáját őrzik.
I.László hermája. FOTÓ: Uzó19.
Győr.
A székesegyház nyugati homlokzatával szemben nyílik az úgynevezett Püspökvár bejárata. Eredetileg csak a nagyméretű, hatalmas kövekből épített lakótorony állt itt. 1560-ig a püspök, majd a városparancsnok lakott itt. A régi vártoronyhoz csatlakozó ,barokk stílusú püspöki palotát a mai formájában az évszázadok alatti többszöri átépítéssel, bővítéssel alakították ki.
Győr: Püspökvár
FOTÓ:Balint 86
A Mosoni-Duna hídjához kivezető , s a Győrött hosszabb időn át tanároskodott híres tudósról, a dinamó feltalálójáról elnevezett Jedlik Ányos utcában nagyon szép barokk lakóházakat találunk.
Győr főtere a központi fekvésű Széchenyi tér, amelynek a helyén valaha a római kori polgárváros terült el.
A török időkben föld alatti börtön volt a téren, később itt állt a pellengér, a mai múzeumépület előtt volt a nemesemberek kivégzőhelye. A tér legszebb látnivalója a déli oldalon álló Szt. Ignác templom, amit 1634-1641 között építettek. A templom másik oldalán a gimnázium épületét találjuk .Elődjében az 1888-ban lebontott régi bencés gimnáziumban tanított többek között: Czuczor Gergely,Jedlik Ányos és Rómer Flóris.
Győr
Széchenyi tér.
FOTÓK: Novanta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése