HORVÁTORSZÁG: Split 1.

Hasított

Fotó : Sitomon

Split Horvátország második legnagyobb városa, és 200 000 fős lakosságával Dalmácia legnagyobb városa. 

A mediterrán klímájú Split Európa egyik legnaposabb helye. Split gyönyörű és hangulatos, a legpezsgőbb és legmediterránabb hangulattal büszkélkedő horvát város, ahol mindig zajlik az élet. Számos ipari üzeme, gyára, tudományos intézete és múzeuma mellett egyeteme is van. Közlekedési csomópont is:vasútállomása, repülőtere,kikötője nagy forgalmat bonyolít le, és mellette halad el az Adria főút. A Spliti-öböl partjait is magába foglaló félszigeten és az azt környező dombokon elterülő várost északról a 780 m magas Kozjak , keletről az 1330 m magasságot is elérő Mosor hegy veszi körbe. Split kikötője Rijeka után a legforgalmasabb, amelyet az összes hajó és több nemzetközi járat is érint. Split a kiindulópontja a környező szigeteket felkereső helyi járatoknak. Elérhetjük innen: Brac,Korcula,Solta,Vis, Hvar szigetét is. 

Parti sétány

Hasított

Hasított

Hasított

Diocletianus palota

A város alapjait az illírből rómaivá lett Diokletianus császár fektette le, amikor itt,szülővárosa Salona (ma Solin) közelében pompás palotát építtetett, hogy öregkorára legyen hová visszavonulnia. A város fő látnivalója a Diokletianus palota a világörökség része. A hatalmas, négyszög alakú épülettömb terület akkora  mint egy kisebb római város. Mindig több ezren laktak a falai között (ma is kb.3000-en). A palotát minden oldalán magas fal és összesen 16 torony védte. Valaha közvetlenül a víz mellett állt, de azóta a partot feltöltötték.A ma is lenyűgözően hatalmas, aprólékos gonddal megtervezett császári rezidencia, amelyben a császár nemcsak hátralévő éveit akarta eltölteni, hanem az idők végezetéig tartó nyugvóhelyéről, mauzóleumáról is gondoskodott. Diokletianus halála után utódai azonban már csak átmeneti szállásnak használták a pompás épületet. A gazda nélküli, pusztulásnak indult palota csak a 7. században népesült be újra. A középkor kezdetén a császári palota  falain belül épülő kis házacskákból alakult ki Split városmagja. A bizánci uralmat követően a horvát királyok alatt a település már túlnő a palota határán.

A pálmafákkal szegélyezett tengerparti sétány házsorának első fele a volt császári palotához támaszkodik. A házsor folytatásában a palotán túlnőtt középkori Split terül el. A tengerre néző többemeletes házsor földszintjét üzletek, teraszos kávéházak, ajándékboltok foglalják el. 

A palota régen.

Az egykori tengeri bejáraton, a Bronzkapun lépünk be a palotába. Innen hosszú földalatti folyosó vezet az egykori központ felé. Jobbra és balra mesterien falazott boltíveket találunk, a csecsebecséket árusító pultok mellett elhaladva a folyosó végén lépcsőn jutunk a Peristilium nevű központi előcsarnokba, ebbe a korinthoszi oszlopokkal övezett belső udvarba. A teret kávéházak teraszai és asztalai, déli oldalát időnként szabadtéri színpad foglalja el. Diocletianus idejében ez volt a palota központja : a császár itt fogadta a követeket, és jelent meg a nép előtt.

Hasított

Peristilium

A Peristiliumtól jobbra találjuk a Sv.Duje székesegyházat, Diocletianus császár egykori mauzóleumát. A székesegyház melletti harangtorony későbbi keletű, és az egyik legszebb dalmáciai harangtorony. Gótikus és reneszánsz stílusban épült a 13-16. században. A székesegyház eredetileg Diocletianus mauzóleumának épült  , az antik időkben ritka, nyolcszögletű formában. amikor 650 körül a keresztényeké lett, eltávolították belőle a császár és családtagjai szarkofágjait. A templom kapuján 28 jelenet mutatja be Jézus életét. A kapu fölötti timpanonban egyszerű kőkoporsóban nyugszik IV.Béla 1242-ben pestisben elhunyt két kislánya. A császári sírboltból lett székesegyházban sok szép műalkotást találunk. Ilyen a hatoszlopos szószék és a 13.századból való feszület, és a falakon lévő képek 1685-ből.

A Peristiliumtól délre áll a Vestibulum (előcsarnok). Innen nyílnak a császári lakosztályok. A templom lépcsőivel szemben szemben induló kis utcában áll a palotával egyidős Jupiter templom. Több mint másfél évezred után is szinte teljes érintetlenségben mutatja be hogy milyenek voltak a rómaiak templomai. 

A Peristiliumból a Porta aureán keresztül (Aranykapu) a palotafalak északi oldalára lehet kijutni. Itt áll a 10.században élt Gergely nini püspök 7 méter magas szobra. Bal lábának nagyujja fényes, mert úgy tartják, hogy megérintése szerencsét hoz.

A Porta argentea (Ezüstkapu) a palotafalak mentén sorakozó ajándékboltocskákhoz, valamint a keleti oldalon fekvő piachoz vezet. Az óvárosba a Porta ferreán (Vaskapu) keresztül jutunk.

Folyt.köv.
Fotók: Novanta