A Visegrádi romok feltárására az első kísérleteket a múlt század hetvenes éveiben tettek. Magáról a királyi palotáról még 1930 körül is alig tudott valamit a műemlékvédelem. A feltárási munkálatok a sűrű bozótos területen 1934 után kezdték meg s napvilágra kerültek Magyarország legnagyobb arányú gótikus és reneszánsz kori műemlékének még megmaradt részei.
A királyi palotának a 14.század végén kialakult épületegyüttese három fő részre tagolódott.
Az északkeleti palota egy lebontott Anjou kori udvarház helyére épült a 14.században.Négyzetes alaprajzú, közepén udvarral. Az épület alatt nagy borospince kapott helyet. A földszinti szobákban a király udvarnépének tagjai laktak. A palota középső udvarát loggia övezte, és szökőkút díszítette. Az első emeletén a király, a másodikon a királyné lakosztálya helyezkedett el.
Királyi palota.
Oroszlános kút
Palotakert
Anjou kori kőtár
Fotók: Novanta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése