CSEHORSZÁG: Prága 1.

Prágai háztetők

Prága nemcsak Európának,hanem a világnak is az egyik legszebb fővárosa. Prágát sokféleképpen nevezik, mondják száztornyúnak, a cseh erdők királynőjének, aranynak és mágikusnak. Prága a cseh medencében, enyhén hullámos dombokon terül el. A kellemes éghajlatú, termékeny medencét több hegység, dombság és a Cseh erdő veszi körbe. Ezeknek a közepén fekszik Arany Prága.
A Moldva kiszélesült völgyében öt dombon épült föl, ezek közül kettőn- a Hradcanyn és Vysehradon - a középkorban már jelentős várerősség volt. A Vysehrad ma már csak rom, A Hradcany (Hradzsin) viszont Európa egyik legszebb ép, műemléki együttese. A Moldva 23 km hosszúságban több kanyart ír le a városon belül ,és a város területén több kis szigetet alkot. Van külön malomcsatornája és több kisebb mesterséges zuhataga.

Prága utcahálózata elég bonyolult, nehezen áttekinthető. Négy ősi városrésze közül egyikben sem nehéz eltévedni. Keskeny kanyargós utcák, éles sarkok, apró terecskék,árkádos házsorok, barokk homlokzatú épületek, kicsiny borozók, vidám sörözők, gótikus templomok, szűk kanyarokban lassan forduló villamos, múltnak és jelennek örök vidám kavargása.

Prága

Prága

Látnivalók Prágában:

Óváros

Óvárosi tér: Az Óvárosi tér a kusza belvárosi utcahálózat központja. Alakját és nagyságát 1230 körül szabta meg I.Vencel. A teret gótikus házak, reneszánsz, barokk paloták, jelentős templomok szegélyezik. Husz János szobra áll középen. A téren nemcsak Prága, hanem egész Csehország történelmének is sok eseménye zajlott le. Legszomorúbb napja 1621.jún.21-e volt, amikor II.Ferdinánd elleni felkelés vezetőit, 27 főurat és polgárt itt fejezték le. Ennek emlékére az óvárosházának Husz János szobra felé néző fala tövében 27 kereszt látható a járdán.  A tér  legjelentősebb épülete az óvárosi Városháza, ma csak töredéke a régi Tanácsházának. A tanácsházát 1388-ban alapították, később tornyot is építettek mellé, s a torony falán helyezték el 1410-ben a híres neves órát, az Orlojt.

Prága.

 Óvárosi tér

Prága. Óvárosi tér

Prága. Óvárosi tér

Orloj: Az Orloj egy középkori csillagászati óramű, a torony híres látványossága. Három önálló része: a bábjáték, a szférakör és a naptár. Legfelül van a bábjáték, harangütésre minden órában megnyílik a kis ablak és elsétálnak a bábuk. Az alsó óralap a hónapokat s a napokat jelzi.

Prága. Orloj

Tyn templom:A tér kelet oldalán egymás mellett két, szintén gótikus árkádokkal ellátott épület áll, ez a mögöttük emelkedő Tyn templommal együtt az Óvárosi tér legjellegzetesebb épületegyüttese. A Tyn templom 1365-ből származó háromhajós, gótikus templom. Az északi bejárat Krisztus szenvedését ábrázolja.A főoltártól jobbra Tycho Brahe csillagász síremlékét láthatjuk.

Prága. Tyn templom

Lőportorony: Az Óvárosi térről a Lőportoronyhoz vezető utca évszázadok óta fontos közlekedési út volt, egykor erre vezetett a cseh királyok koronázási útvonala,a Vysherad várából a Hradzsinba.Ma Prága Váci utcájának számít,ami maga is egy múzeumutca. Néhány érdekesebb épület az utcából : 2sz.Sixtus ház nevét egy 16.századi történészről kapta, 12sz. a barokk stílusú Hrzán palota 1702-ben épült, 13sz. Millesimo herceg egykori palotája, 1756-ból származik ,17sz.a Srámek ház 1700-ban épült s 1736-ig színház és hangversenyterem volt. 21.sz. a Vörös Sas ház a 17.században politikai jellegű kávéház volt , 31.sz. Arany Angyal ház , egykor előkelő szálloda volt.

Prága. Lőportorony

A Lőportorony a régi Prága egyik legjelentősebb épülete, és legszebb késő gótikus emléke. 1457-ben kezdték építeni II.Ulászló megbízásából. Amikor azonban 1483-ban II.Ulászló a Hradzsinba tette át a székhelyét , a torony építését abbahagyták. A városfal 13 kapuja közül mégis ez maradt meg végül. A 17.században puskaport tartottak benne. Magassága 65 méter, tetejére 186 lépcsőfok vezet.

Zsidóváros(Josefov):

A Zsidóvárost az Óvárosi tértől északra találjuk. Már a 11.század végén két zsidó település volt Prágában. 

Ezekben a zárt településeken élték a hétköznapjaikat a zsidók. 1848 után a zsidók is polgári jogokat kaptak és a Zsidóvárost Josefov néven Prága egyik kerületévé tették. Később e különleges városnegyed legnagyobb részét lebontották, csupán néhány zsinagóga, a tanácsháza és a temető maradt meg. 

Az Óvárosi tér felől két utcán jutunk el a ma is középkori hangulatot árasztó csendes negyedbe. A Maislova utca 2.számú épülete a híres író Franz Kafka szülőháza. A 18 szám alatt van a zsidó tanácsháza,1580-ban épült. A Maisel zsinagóga 1590-ből való. A német megszállás alatt ide hordták a zsidók bútorait. Ma rituális ezüst és fémtárgyak múzeuma. A Régi zsidótemetőt 1440 táján alapították, 1787-ben temetkeztek benne utoljára. Mivel a többi megszüntetett zsidó temetőből is idehozták a síremlékeket, több tízezer sírkő gyűlt itt egybe. Leglátogatottabb sírja Lőw (1523-1602) a híres csodarabbi sírja.

Kilépve a hajdani gettó világából, tekervényes kis utcák között találjuk magunkat. Könyvtárak, múzeumok,egyetemi épületek negyede ez a rész.

FOTÓK: Novanta