AZ Isztriai félsziget legnagyobb városa Pula már a római időkben is nagyon fontos szerepet töltött be. Összekötötte a Római Birodalmat a Balkánnal és Európával. Ma is nagyon fontos ipari és kereskedelmi központ. Pula a szárazföldbe mélyen benyúló öböl partján nyolc dombra épült. A kikötő fölötti dombon ma is áll a római , majd velencei vár helyén épült egykori citadella. A város fontos gazdasági, közigazgatási és kulturális központ.
PULA TÖRTÉNELME
Pula két nagy fellendülésének korszakait két évezred választja el. Első virágzása az i.e.2. századra esik, amikor a Dalmácia és a Balkán felé előretörő és Isztriát meghódító rómaiak katonai bázisa lett.Caesar halála és a actiumi csata között már római terület. Csakhamar császári birtokosok foglalják el a környéket. Magában a városban 20 000 nézőre méretezett amfiteátrum, drámai színház létesült, felépült a ma is látható Augustus templom, de római lakosainak kultikus világában helyet kapnak még a környék istenei is. A rómaiak idején fontos kereskedelmi és ipari hely: gyapjúfestőjéről híres,s fazekas nagyüzemének korsóiban szállítják az isztriai olajat és bort. Később Pula biztonságos falai közé menekülnek sokan a barbárok elött feladott Pannónia tartomány római lakosai közül is, de a Nyugat Római birodalom bukásával véget ért Pula első virágkora. A város a bizánci és frank uralom után Velencéhez kerül. 1379-ben patrícius köztársasággal az adriai hatalomért vetélkedő genovaiak feldúlják, felégetik, s az ezt követő járványok után 1631-ben Pulának mindössze 300 lakosa volt. Pula új fellendülése a 19.század elejével kezdődik, amikor Ausztria Pulát haditengerészeti bázissá kezdi kiépíteni. Megépítik a kikötőt, feltöltik az öblöt. A nagy munkálatok felduzzasztják a város lakosságát, megindul az urbanizálódás, iparosodás.
LÁTNIVALÓK PULÁBAN
Az egykori római városon kívül eső mai parkos tér helyén hosszú évszázadokon át házak álltak, azt csupán a második világháború pusztításai tették térré. A római korban itt, a falakon kívül volt a temetőhely, a Porta Gemina előtti nyolcszögletű obeliszk alapzat és oszlopfő is temetői emlékmű lehetett.A városhoz kapcsolódott Pula ma is fennálló legmonumentálisabb római kori építménye, az amfiteátrum.
Amfiteátrum: A háromemeletes, ovális alakú kőkolosszust valószínűleg i.e.30-tól-i.sz.14 között Agusztus császár parancsára építették, s Vespasianus császár idejében bővítették ki. Hosszabbik tengelye 132, a rövidebbik 105 m. Az amfiteátrum napjainkban is új életre kel az évről évre ismétlődő Isztriai hetek alatt. Száz reflektor fényében operaelőadások, hangversenyek,népi tánccsoportok produkciója látható.
Az aréna és a tenger között húzódott egykor a nagy római országút. Az utca mai házai is szinte kivétel nélkül az egykori Via Flaminiát szegélyező római épületek alapjaira épültek, s a feltárások során egyre több római emlék bukkant elő.
Velencei erőd: A bazilikától szűk,lépcsős sikátor visz föl a Velencei erődnek nevezett citadellához. A szépen helyreállított erőd tornyából szép körkép nyílik a kikötőre és az öböl előtt elterülő Brioni szigetek felé.
AUGUSTUS TEMPLOMA:A Trg. Republike tér, az egykori római Fórum helye. A nyugati részén álló oszlopos, karcsú Augustus templom az i.e. 1.században emelt mars templom mintájára épült. A térnek ezt az oldalát egykor két teljesen azonos templom foglalta el. Erről az Augustus templom mögé kerülve magunk is meggyőződhetünk. A második templomnak csak a hátoldala maradt meg, beleépülve a 13.században emel gótikus Podeszta palotába, a városházába. Ezt is többször átépítették, s mire mai formáját elnyerte, eltűntek belőle a Diana templomból felhasznált korábbi részek.
Városháza:A városházát a korabeli épületek mintájára szobrok és faragványok díszítették, termeit freskók borították. Pompás kiképzésére vonatkozóan ma is ízelítőt ad szinte változatlanul megmaradt keleti oldala. A városháza 13.századbeli átépítésekor készült homlokzati rész négyíves loggiája, akkor helyezték el a falain a ma is látható domborműveket. Az egyik, a páncélos lovas a palota építtetőjét ábrázolja.
Városháza
Pula fő sétálóutcája mellett találjuk a bizánci stílusú kis Marija Formoza templomot. A templom eredetileg az isztriai születésű Maximilianus építtette pompás templom mauzóleumkápolnácskája volt. Az elpusztult bazilikához hasonlóan gazdag márvány és freskók borították, melynek ma csak a töredékei látszódnak. A korán pusztulásnak indult templom értékes kőzetanyagát a velencei uradalom ideje alatt Szent Márk városába vitték-s az Isztriából szállított egyéb kőanyaggal együtt- a lagúnaváros építéséhez használták fel.
SERGIUS DIADALÍV: A sétálóutcát a Pulai római építészet gyöngyszeme, a Caesar halála és a actiumi csata között épített Sergius diadalív zárja le. Az emlékművet Lepidus a XXIX.légió parancsnokának dicsőségére emelte rokona Sergius, Pula magas rangú római tisztségviselője.
PULAI PIAC: A piac az Osztrák- Magyar Monarchia idején épült.
KÉPEK
Nyári látványosság: Este 10-kor kivilágítják a hajógyár daruit.
Fotók: NOVANTA
