SZLOVÉNIA: Ljubljana

Ljubljana Szlovénia fővárosa,a Szávába ömlő Ljubljanica folyó két partján fekszik,a folyó jobb partján a régi városrészek terülnek el ,bal partján az új negyedek.

Ljubljana történelme

A város fontos kereskedelmi útvonalak középpontjában létesült. Az i.e.V.században jelennek meg nyugatról idehúzódó kelták,majd pedig az időszámításunk kezdetén Augustus császár idején megjelennek a római légiók is. A római Aemona fontos helyet foglalt el a kelet felé előrehatoló római birodalmon belül,fontos állomása lesz a Pannónia felé irányuló hódításoknak.Később rajta keresztül vezet a híres Borostyánkő út, a klasszikus ókor egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala. A Pax Romana békéjét élvező s polgárvárossá fejlődő Aemona életét a római hatalom hanyatlása és a barbárok támadásai remegtetik meg. Aemonát elpusztítva törnek Itália felé az Aquileiát meghódító Attila által vezetett hun seregek a kincses Itália felé. A VI. században telepednek meg a Ljubljanica partján a szlovének törzsei majd az idő haladtával egyre nagyobb település alakul ki a Vár hegy és a Ljubljanica folyó védelmében ,melyet a források először 1144-ben említenek. A 13.században épül fel a templomosok kolostora a mai Krizanka. A 15.században 1461-ben lesz a város püspöki székhely és 1484-ben épül fel az azóta többször átépített,jelenlegi városháza. A 18 századra Ljubljana túlnövi a várfalakat és ettől kezdve alakul ki az óváros mai képe.

A folyó szemközti partján fekvő árnyas Kongresni téren az egyetem épülete és a Szlovén Filharmonikus Zeneakadémia  látható. Ettől délre található a Városi Múzeum  ahol Ljubljana történetébe nyerhetünk betekintést. 

A Hármas-híd Ljubljana óvárosát köti össze a modern városrésszel. A keleti oldalon a piac árkádja és a barokk óváros, a túlparton egy ferences templom és két szecessziós ház várja a turistákat. A hídon városnézők hada hömpölyög, a fiatalok kedvelt találkahelye. Egy régi kőhídból, valamint 2 másik hídból áll, a város világhírű szülötte, Joze Plecnik építész tervezett 1931-ben. 

Preseren

Ljubljana talán leghangulatosabb része a Preseren tér,a nemzeti költőről, France Preserenről elnevezett tér nemcsak összekötőkapocs a város központi része és az Óváros között, hanem a helyiek kedvelt találkozóhelye is. A téren áll a költő szobra is, a közelben pedig Ljubljana legtöbbet fényképezett hídja a Hármas-híd áll. A híd két oldaláról lépcsők vezetnek a folyópartra, a helyiek kedvelt korzójára. 

A ljubljanai Szent Miklós székesegyház a XVIII. századi barokk egyik legszebb épülete, Andrea Pozzo munkája. Egy nehéz és modern bronzkapun juthatunk be, amelyen az elmúlt évszázad püspökeinek kidomborodó arcplasztikája található.

Ljubljanát a hidak városa is, hiszen számtalan díszes átkelő található meg itt. A Ljubljanica folyón a római időkben épült az első híd, a középkor évszázadaiban pedig két fahíd is feszült a folyó felett. A 18. század végén a város terjeszkedése miatt a falakat lebontották és ekkor került sor a már említett árvízvédelmi építkezésekre. Ekkor több új fahíd is épült a városban, amelyeket aztán kő-, vas- később pedig betonszerkezetű hidak váltottak fel. A szabályozás után a folyó két partján rakpartokat alakítottak ki, amelyek ma a városiak kedvelt sétaútvonalai. 

Fotók: NOVANTA