Kőszeg az Alpok keleti nyúlványai között a Kőszegi hegység lábánál, híresen szép természeti környezetben fekszik. Szubalpin klímájú, műemlékekben, történelmi nevezetességekben kivételesen gazdag város.
Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében.
Jurisich tér
A látogató első útja bizonyára az ország legszebb tereinek egyikére,a középkori városképet máig megőrző Jurisich térre vezet. A Városház utcán jutunk a hajdan falakkal, őrtornyokkal védett központi térre. A ma látható átjáró-kaputorony, az úgynevezett Hősi kapu csak hangulatával idézi a régi időket, sokkal újabb eredetű, 1932-ben, a történelmi nevezetességű ostrom négyszázadik évfordulójára építették. A boltívek alatt Kőszeg egykori védőinek, valamint a magyar jakobinusok és az első világháború hősi halottainak emléktáblái láthatók.
Hősi kapu
A Hősi kapu boltívei alatt a térre sétálva, a középületek, az öreg lakóházak,templomok egy darab itt maradt középkort sugároznak.A nyugati házsor, amely az eredeti formájában a XIV-XV. században alakult ki, a tér keleti oldalának házai újabbak, általában a XVII.századból valók. A nyugati házsor első épülete az úgynevezett Tábornokház, amely a mindenkori városparancsnok lakóháza volt.
Tábornokház
Postamúzeum
A tér központjában az 1739.ben Eisenköbbel soproni kőfaragó által készített, barokk stílusú, csavart törzsű oszlopon álló Mária szobor magasodik. A tér háttereként magasodik a Szt.Imre templom amit 1615-1618 között építettek barokk stílusban. A templom tőszomszédja Kőszeg egyik legrégebbi, a Garai Miklós nádor által 1403-1407 között épített gótikus Szt.Jakab templom. A Szt.Jakab templomnál kezdődik a kőszegi belváros egyik legérdekesebb, haditechnikai megfontolások szerint lépcsősen, sarkosan épített házakból álló utcája a Rajnis utca. A 4.számú házban szállt meg 1661-ben Zrínyi Miklós, költő és hadvezér.
Kőszegi Jurisich Miklós vár:
A Jurisich tér közvetlen közelében álló várat szűk kis utcákon közelíthetjük meg. A Rajnis utcáról a régi felvonóhíd helyén, a kapun át juthatunk a külső vár szabálytalan négyszög alakú, földszintes épületek által övezett udvarába. A külső várból ugyancsak a régi vizesárok és felvonóhíd helyén, a török sátrat ábrázoló festménnyel és az Esterházyak kőcímerével díszített kapucsarnokon át jutunk a belső várba.
Jurisich vár
E várrész négy saroktornya adta meg évszázadok során a kőszegi vár jellegzetes alakját. Eredetileg a XIV.században csak a négy tornyot és az őket összekötő hatalmas, vastag falakat építették meg. A következő században került sor a tornyok közötti négy épületszárny kiépítésére.
Legrégebbi az északi szárny, ebben rendezte be Esterházy Miklós a várkápolnát 1771-ben.A díszes reneszánsz ablaksorú és régi 50m hosszú lovagtermet is magába foglaló nyugati szárnyat a XV.század végén építették. A keleti szárnyban rendezték be a Jurisich Miklós múzeumot.
A vár sajnos felújítás alatt áll.
Rá is fér.
Eredetileg igen egyszerű, merőben védelmi célokat szolgáló komor várépület a barokk időkben jelentősen átalakult. A XVII.században a Nádasdyak és Széchyek kezén volt a vár, 1695-től pedig az Esterházyak birtokaihoz tartozott. Ezekben a századokban alakították ki az emeletes udvari árkádsorokat és más épületrészeket. Később sajnos elhanyagolták a várat,és gazdasági célokra használták fel. Ekkor a termeket uradalmi alkalmazottak lakásai céljára közfalakkal darabolták.fel illetve magtárnak, raktárnak alakították át.
1958-1963 között nagy tudományos felkészültséggel végezték el a vár helyreállítását, és ekkortól látogatható a vár. A vár a várost körülvevő középkori falak rendszerébe illeszkedett, és annak északnyugati sarkán helyezkedik el. A városfal nagy részben ma is megvan, bástyái közül legépebb a délnyugati sarkon álló három szintes öreg bástyatorony.
Vár
Ittjártunkkor az egész óvárosi részt felújították.Így is szép volt,hát még ha kész lesz.
Kőszegi hegység felett:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése