AUSZTRIA: Güssing vára (Németújvár)

Güssing vára

Güssing Dél Burgenland legjelentősebb városa, kulturális központja, közigazgatási székhelye. A középkorban a stájer eredetű Németújvári grófok fészke volt, akik állandó harcban álltak szomszédaikkal, mígnem 1327-ben leverte őket Károly Róbert. 1524-ben lett a Batthyányaké, akik 400 éven át birtokolták. Güssing az Östömen patak partján fekszik,a környezetéből hirtelen kiemelkedő várhegy tövében. Güssing az egyik legszebb Burgenlandi település.

Güssing vára

Güssing története:

A helységet, 1157-ben említi először oklevél, amelyben II.Géza megengedi a szomszédos Héber nemzetségbeli Volfernak, hogy bencés kolostort építsen, birtokai középpontjába. A kolostor a helység fölött emelkedő sziklakúpon épült fel egy fából készült várral együtt. III.Béla elvette Volfer fiától, mert helyén 1180 körül királyi várat építtetett a nyugati határ védelmére. Ez a kővár 1242-ben már védelmül szolgált a tatárok ellen. 1327-től Zsigmond koráig koronabirtok volt a vár. A helység a vár körül fejlődött ki. Ebben az időben készült el a város körüli védőfal, amely ma még néhány helyen megmaradt. A török háborúk idején a vár fontos szerepet játszott. A XVI.-XVII. században újból megerősítették, ezzel egy időben a középkori öregtornyot a templomtoronyhoz kapcsolták. A XVIII.század végén a vár korábbi jelentőségét elvesztette. 

Az épület hamar pusztulásnak indult. Csak a XX.század elején Batthyány Iván keze alatt kezdtek hozzá a vár megmentéséhez.

A vár egyik kapuja.

Várudvar.

A vár   

A vár a város feletti vulkáni kúpon emelkedik.Az olasz bástyarendszerrel kiépült magyar végvárak tipúsába sorolható. A védőfallal körülvett város képezte az első védelmi rendszert. A várhoz meredek kapaszkodó vezet. A várhegy alatt álló első kapun az 1544-es évszám jelzi az építési idejét. Hasonló korú a második, ugyancsak Batthyány Ferenc által épített kapu is. Még további két kapun keresztül és bástyák között vezet az út, amelyek a 16.-17.században épültek. A védelmi vonal utolsó állomása a középkori eredetű, 15.században épült kapuzat. Ezen a kapun áthaladva jutunk a széles várudvarba, amelyet egykor védőbástyák vettek körül. Itt található a vár 1571-ben készült ciszternája.

A vár belső magjához-a palotához- egy lépcső vezet. Itt található a kétemeletes lakótorony, a lépcsőház és a bástyák. A földszinti helységek többségét sziklából vágták ki. A palota és a kápolna között elhelyezkedő egykori öregtorony már csak az alsó részben középkori eredetű, a 17.században kiegészítették és templomtoronnyá alakították át. A várral nyitott folyosós lépcsőház köti össze. 

Güssing vára

A vár gazdagon díszített helységeiben múzeumot rendeztek be. A vármúzeum négy részből áll. Az egykori lovagteremben, ahova barokk lépcsősor vezet, rendezték be a Batthyány család képtárát. A falakon húsz főúri portré látható, továbbá emléktárgyak,egy 16.századi tölgyfaasztal faragott székekkel,s egy öreg orgona, amelyen egykor Mozart is játszott.

További képek a vármúzeumból

Güssing vára 

Sziklába vájt konyha

A Havas Máriának szentelt várkápolna a 15.században épült, gótikus stílusban. A palota földszintjén van a kápolna, a falon a Batthyányiak halotti maszkjai,s címerpajzsok láthatók.

Güssing vára 

Várkápolna.

Kilátás a várból

Kijárat a toronyba

Írás a falon.

Fotók: Novanta

HORVÁTORSZÁG: Opatija - Abbázia

Opatija a Kvarner gyöngye, a legkeresettebb fürdőhely, Rijekától 12 km-re fekszik. Opatija a fölötte emelkedő 1396 m magas Ucka (Monte Maggiore) és a tengerpart közötti keskeny partsávon terül el, házai azonban a hegyoldalra is felkúsznak. Az Ucka lejtője szinte a tengerbe vész, s a lábánál elterülő keskeny partszegélytől távol tartja a hegyekből lezúduló hideg szeleket. Opatija éghajlata tehát az Adria felől jövő meleg légáramlatok következtében még télen is enyhe. Nyáron viszont az Ucka közelsége, az innen kerekedő friss szellő kellemesen mérsékeli a hőséget.

Az egykori kis halászfalu a századforduló idején nőtt látogatott fürdőhellyé. Gyors felvirágzását kedvező klimatikus adottságain kívül a közlekedés fejlődésének, századvégi vasútépítkezéseknek köszönhette. Így lett Abbázia az 1900-as évekre az Osztrák-Magyar Monarchia legdivatosabb ,télen-nyáron keresett tengeri fürdője. A várost az arisztokrácia légköre lengte be. Itt nyaraltak az Osztrák-Magyar Monarchia gazdag arisztokratái,akik elegáns villákat építettek amelyek ma luxusszállodaként működnek.

Dús vegetációjú parkok, barátságos villák, pálmafás sétány teszi vonzóvá ezt a hazánkfiai által is több mint egy évszázada szívesen látogatott fürdőhelyet, amely a legkülönbözőbb sport és szórakozási lehetőségeket nyújtja a vendégeinek. Kávéházak, cukrászdák, hangulatos teraszok, üzletek és gondozott strandok várják a nyaralókat. Opatija azonban nemcsak mint üdülőhely, hanem mint klimatikus gyógyhely is ismert. Főként reumatikus, asztmatikus és szívbetegek gyógyítása terén érnek el szép eredményt. Sok szálloda és gyógyfürdő télen is nyitva tart,amikor a zajos nyaralók, helyét a pihenni és gyógyulni vágyók foglalják el.

A Lungomare parti sétány 12 km hosszú, és itt helyezkednek el a legszebb épületek.

Opatia szimbólumának számító Lány a sirállyal szobor.

Fotók: Novanta

HORVÁTORSZÁG: Rijeka-Fiume

Rijeka

Foto

Rijeka Horvátország legfontosabb kikötője a Kvarner öböl partján. Rijeka fontos ipari város,egyben a horvát tengerpart északi részének közigazgatási és kulturális központja. A város legnagyobb húzóereje a hajóépítés. 

1915-ben itt készült Magyarország legnagyobb csatahajója a Szent István. Rijekát félkörívben hegyek övezik: nyugatról az 1396 m-es Ucka, északon az 1796 m-es Sneznik és a 1528 m-es Risnjak, kelet felől pedig az 1758 m magas Velebit hegység nyúlványai. Rijekától délre,és délkeletre emelkednek ki a tengerből a Kvarner szigetei. Közülük a három legnagyobb-Krk,Cres,Losinj.

Rijeka története

Rijeka története nem olyan régi mint a legtöbb adriai társáé. A város a 19.század technikai fejlődésével, elsősorban pedig a hozzá vezető vasútvonal megépítésével indult rohamos fejlődésnek.A település ősi magja a Rjecina folyócska bal partjánál emelkedő Trsati domb. Őslakói az illír liburnok voltak,akiket i.e.28-ban igáztak le a rómaiak. A 7.században a Balkán félszigetre szorított horvát törzsek ezeket a területeket megszállták,és itt építik fel Tarsatica romjain a saját településüket,amely később Rijeka valamint Fiume néven ismeretes. Amikor 840-ben Horvátország függetlenné válik, a település még frank uralom alatt áll. Belső Isztriával együtt Rijeka az ezt követő évszázadok alatt a Habsburg-ház uralma alá tartozik , akik nevében a hatalmat gyakran változó hűbérurak gyakorolják. Így kerül a tengerpart a krki grófok nagy családja, a Frangepánok kezébe. A Rjecina völgye felett trónoló fellegvár ma is az ő címereiket őrzi. A város fejlődése a 17.század végén indul meg, amikor a központi hatalom megerősödik és a Habsburg birodalomnak tengeri kikötőre lesz szüksége. Ekkor kezdik kiépíteni rakpartjait és kikötőberendezéseit. A város a 18.század elején szabad királyi város. 1776-ban Horvátországhoz, majd 1779-ben Magyarországhoz csatolják. A 18.század közepétől az első világháború végéig tartó időszak Fiume virágkora.  

Látnivalók a városban:

Adria palota

A kikötő rakpartjának hátterében 4-5 emeletes palotasor,itt található az Adria palota,a legnagyobb horvát személyhajózási vállalat igazgatóságának épülete.

A Fiumara csatorna közé zárt városrészben találjuk a horvátok nagy zeneszerzőjéről, Ivan Zajcról elnevezett Nemzeti Színházat.

Nemzeti Színház

Az óvárosi sétát a városkapunál kezdjük, ahonnan az út a 15.században épített őr-és óratorony boltívén át vezet. A kapun belüli főtéren,a Kobler téren van az óváros központja. Itt áll a kapuval szemben az ősi városháza .300 évig a városi magisztrátus tanácskozásának színhelye volt, később a zeneiskola kapott benne helyet. Ennek vezetője volt a fiumei születésű zeneszerző, Ivan Zajc ,amit a ház falán lévő emléktábla is megörökít. Itt találjuk a város legrégebbi műemlékét, az I. században emelt római kaput. A régi városháza mellett jobbra nyíló kis utca egy kis térre vezet,ahol a 17.században épített templomot találjuk, különálló  harangtoronnyal.

Városkapu

Sétálóutca

Fiume további műemlékegyüttese a Trsat. Itt található az 538 lépcsőfokból álló lépcső ami Fiume egyik nevezetessége. A törökök által szorongatott Klis várának védelmezője, Petar Kruzic építette 1531-ben. 

Ez a lépcső vezet fel a Frangepánok által a 15.században emelt templomhoz és a hozzá tartozó Ferences rendi kolostorhoz, melyhez a fáradságos utat a zarándokok térden állva járták meg. Innen nem messze találjuk Trsat várát.

Trsat vára:

 A Fiume és Rjecina fölött 140 m magasban emelkedő egykori római őrhely a középkorban váracskává lépett elő.A Frangepánok után a 17.században Tersatto a Habsburgok birtoka. 

A török veszély megszűnésével elveszíti katonai fontosságát,majd az ír származású osztrák marsall, Laval Nugent kezébe kerül, aki a komor középkori várat romantikus várkastéllyá építi át. Az épület most múzeum-vár, ahol hangulatos toronybárt, vendéglőt találunk,sőt a bástyák tövében szabadtéri színpad is található.

A vár legmagasabb őrtornyáról gyönyörű a látvány a Rjecina kanyonszerű völgyére.

Az elénk táruló panorámába beletartozik Fiume házrengetege,hatalmas toronyházai és a kikötő. Az öböl előtt balra Krk, jobbra Cres szigete,nyugaton az Ucka tövében Opatija és a Kvarner tengerpart fürdőhelyei sorakoznak.

Fotók: Novanta

KATALÁN KONYHA

A Katalán jellegzetesen mediterrán konyha, alapját az olívaolaj, az idényzöldségek és gyümölcsök, halfélék,tenger gyümölcsei, rizs, hüvelyesek, a kitűnő minőségű húsfélék és kiváló minőségű borok és sajtok adják.A Katalán konyhát befolyásolja az olasz és a francia konyha is. A Katalánok a reggelt egy erős kávéval indítják és hozzá valami édeset esznek, pl:Churros vagy Canast. Az ebédet délután kettő körül fogyasztják, a vacsora késő estére csúszik, mint általában minden mediterrán országban.

A tapas kis falatokat jelent amit a bárokban az italok mellé szolgálnak fel. Bármilyen ételből készíthető tapas ami kis adagokra osztható.
Tapas lehet: felvágottak, olajbogyó, szardella,savanyúság,szendvics, mandula,sajtok,krokett, kagyló, sült hal, tintahalfalatok, pacal.

A Katalán konyha egyik jellegzetes étele a Picada, amely a legkülönfélébb húsok és zöldséges ételek ízét adja. Számtalan változata létezik. Mozsárban megtörik a friss vagy szárított fűszereket, pirított magvakat,olívaolajat,fokhagymát vagy akár pirított kenyeret. Ezt aztán sűrű mártássá főzik hús vagy zöldség alaplével.

A Samfaina jellegzetes katalán ragú,amit különféle zöldségekből pl: padlizsán, cukkini, paradicsom, paprika, hagyma,fokhagyma és olívaolaj keverékéből főzik.

A Katalánok híres kolbásza a Butifarra blanca, a fehér hurka. A sertéshúshoz szalonnát és belsőségeket adnak és szerecsendióval, borssal és fahéjjal fűszerezik.

A Katalán konyha jellegzetes ételei még a Rossejats, az Eaqueixad ami tőkehalsaláta, a Paella, a Pa amb tomáquet ami olívaolajjal és paradicsommal bedörzsölt kenyeret jelent.

És végül egy desszert a Crema Catalana, a katalán krém ami egy ropogós karamell kéreg alatt megbújó vanília krémet jelent.