OLASZORSZÁG: Kulináris utazás az Aosta völgyben.

Az Aosta völgy lakóinak konyhájában a főtt étel egyszerű és laktató,ahogy a hegyvidéken élőkhöz illik.Havas téli napokon nincs is finomabb egy forró, tartalmas kenyérlevesnél.Finom változata a sajtos kenyérleves, melyet sokáig főznek a kemencében.Állaga szerint inkább egytálételre emlékeztet. Vannak egyszerűbb és tartalmasabb kenyérlevesek az egyik legtartalmasabb a Zuppa de Valpelline,amelyben van kelkáposzta, szalonna és különféle fűszerek.

KENYÉRLEVES

HOZZÁVALÓK: 30 dkg vöröshagyma

                             5 dkg vaj

                             1,2 l húsleves

                             20 dkg szikkadt kenyér

                             10 dkg reszelt sajt

                             őrölt bors.

A hagymát megtisztítjuk és vékonyan felszeleteljük. Mélyebb serpenyőben a vajat megolvasztjuk. Hozzá adjuk a hagymát és kis lángon 20 percig pároljuk,vigyázva nehogy megbarnuljon. Majd hozzáöntjük a húslevest,és további 20 percig főzzük.Közben a felszeletelt kenyeret megpirítjuk a sütőben, és a pirítósokkal egy hőálló edény alját beterítjük. Megszórjuk a reszelt sajttal és leöntjük a hagymás húslevessel.Frissen őrölt borssal fűszerezzük, letakarjuk és 180 fokra előmelegített sütőben 20 percig főzzük.Nagyon forrón tálaljuk.

 

Baráti körben nagy élvezettel fogyasztható csemege a Fonduta, az alpesi régiókban annyira kedvelt sajtfondű helyi változat. Az alpesi völgyekben ugyanis nagy hagyománya van a sajttermelésnek.A fonduta előétel vagy főétel egyaránt lehet. Sőt az olvasztott sajtot mártásként húshoz vagy főtt tésztához is adják, máskor raviolit töltenek vele.

A vidék leghíresebb sajtja a Fontína. A világossárga és nagyon enyhe zamatú, félkemény Fontina nyers tejből készül, amit a magashegyi legelőkön kizárólag füvet legelő tehenek adnak.

Gyakran kerül az asztalra polenta vagy finom rozskenyér, füstölt szalonna, ízletes kolbászspecialitások, marha,sertés vagy a környező hegyekben elejtett vadak húsa.Vajjal és tejszínnel sütnek, főznek mert a hideg időjárás ellen ínycsiklandozó és hatásos fegyver a kalóriadús táplálkozás.
Az Aosta völgy jellegzetes kenyere a Pane Nero, rozs és búzaliszt keverékéből készül. Különösen a lardo,azaz a fűszeres sonka és a régióbeli különféle sajtok elmaradhatatlan kísérője.

Ízletes sonkák és kolbászok:

Mocetta:  a Mocetta vagy mozetta az Aosta völgy legfontosabb húskülönlegességei közé tartozik,kecskehúsból készül amit fűszereznek majd sós páclében érlelnek.25 nap múlva kiszedik és négy hónapig szellős helyen száradnia és érlelődnie kell.

Coppa al ginepro.

Coppa al ginepro: a sonka a különleges aromáját a borókabogyótól kapja.

Arnadi szalonna : ez a szalonna a különlegesen kövér sertések vastag zsírrétegéből készül. A szalonnát darabokra vágják,sózzák,borssal és babérral,rozmaringgal,szegfűszeggel ízesítik, és három hónapra felakasztják érlelődni.

Pancetta steccato: nagyon ritka,de nagyon finom Aosta völgyi specialitás a lécek közé szorított szalonna. A vastag, sózott héjú hasaaljaszalonna darabot összevarrják ás két borókafa közé szorítják két hónapra.

A tartomány az egyszerű de igen ízletes desszertjeiről híres. Ilyen például a Vörösboros téli körte vagy a Panna Cotta.
A Panna Cottához nagyon jó minőségű tejszínt használnak, Nem csak az Aosta völgyére, hanem egész Észak Itáliára jellemző édesség, mert itt van a legnagyobb hagyománya a tejgazdálkodásnak. Manapság az ország egész területén készítik.

Panna Cotta

Hozzávalók: 4 személyre: 3 lap zselatin

                                       fél liter tejszín

                                       4 dkg cukor.

A zselatint kevés hideg vízbe áztatjuk, majd kinyomkodjuk.A tejszínt a cukorral felforraljuk és állandó keverés mellet  15 percig főzzük. Levesszük a tűzről és teljesen feloldjuk benne a zselatint, miközben folyamatosan keverjük.A tejszínkeveréket adagolóformákba töltjük és néhány órára hűtőszekrénybe tesszük. 

Erdei gyümölcsökkel vagy eperszósszal tálaljuk.

OLASZORSZÁG: Aosta

Az Augustus császárról elnevezett Aosta valaha a környék mini Rómájának számított, ma pedig a régió fővárosa. Szép környéke fölött délről a Paradiso hegységhez tartozó Monte Emilius (3559m) mindíg havas csúcsa uralkodik, északról is 3000 m körüli hegyek övezik, melyek elrejtik a szem elől az innen mindössze 30 km-re eső Mont Blanc-t.
A város római eredetét hirdetik a nagyrészt ma is fennálló, régi vaskos római falak, továbbá Augustus császár épségben megmaradt hatalmas diadalíve és egy római színház többemeletes oldalfala.
A császár diadalíve, a pompás Arco d Augusto egy járdaszigeten áll és jelzi hogy itt kezdődik a római kori Via Sant Anselmo gyalogosoknak fenntartott negyede.

Diadalív

Római színház

A X.század táján bővérű nemesi családok vertek fészket a városban. Nyomukat néhány zord nyerskő épület és torony őrzi. Ilyen a Pailleron torony, a ,,bélpoklosok tornya" és a falak déli kapujánál álló Bramafam torony. Ez utóbbi annak a várkastélynak a maradványa ahol egy aostai őrgróf halálra éheztette hűtlennek vélt asszonyát.Jobbra a városfalakon kívül régi templomi épületek sora öleli Aosta védőszentjének ajánlott Collegiata di Sant Orso épületét. A Sant Orso templomot gótikus homlokzat, elegáns kerengő és egy 12.századi román stílusú harangtorony díszíti.

A Porte Praetoria vastag, kettős kőárkád fala formálja a város lenyűgöző kapuját. A kapun belül, jobb oldalon láthatjuk a római színház maradványait. A város falain kívül találjuk a S.Pietro templomot ami a X-XII.században épült román stílusban.

2013.02.10. Népliget

Fotók: Novanta.

OLASZORSZÁG: Valle d' Aosta

Valle d' Aosta Olaszország legkisebb régiója. Északon Svájccal,
nyugaton Franciaországgal,délen és keleten Piemonttal határos.
A régió csaknem teljes egészében hegyvidék.Valle d' Aosta jellegzetessége a csaknem száz középkori vár elszórva a régió területén.
A régió legismertebb vára  Fénisben található,12 km-re Aostától.

Aosta völgye:

Ennek a legendás völgynek az északi oldalát az Alpok legmagasabb láncolata szegélyezi,a Pennini-Alpok,a svájci Zermattot és környékét világhírűvé tevő Monte Rosa, Matterhorn, és több más ,csupa 4000-en felüli óriás. Déle ugyancsak havas hegység a varázsos nevű Monte Paradiso csoportja. Az Aostai völgy szépsége a Monte Rosa, a Matterhorn felé, délre a Paradisora nyíló mellékvölgyekben bontakozik ki,s az út végén valódi jutalom a Mont Blanc áll.

Az Aosta völgy történelme inkább a francia mint az olasz tankönyvekbe kívánkozik.A Nyugatrómai Császárság összeomlása után a gleccserek völgye 443-ban a burgundiai királysághoz tartozott, a 6.század végén pedig a frankoké lett.A vidék sorsa 1025-től összefonódott a Savoyai házéval, s ez a kapcsolat egészen a 20.század közepéig fennmaradt.

Az hogy Itália egyes vidékei mennyire különböznek egymástól a határvidéken járva a legszembetűnőbb.

A tájszólásról, az életstílusról és a gasztronómiáról elmondható hogy minden csak nem olasz. Így van ez a kis Aosta völgyben is, ahol az emberek francia nyelvjárásokhoz tartozó savoyai dialektusban beszélnek. A vidék mindig is az átmenő forgalom egyik központja volt: a völgyből már a régi időkben sok alpesi hágóra vezetett út, amelyek biztosították a kereskedelmi forgalmat az olasz csizma sarka és az Alpok északi oldalán fekvő területek között. A völgy déli nyílásánál, a Lombardiai síkság szegélyénél a régi múltú várost Ivreat találjuk.

A legszebb tájat St.Jeannál találjuk, fenyvesekkel tarkított hatalmas sziklahegyek,köztük alpesi rétek,derékig érő fűvel,és itt-ott egy régi vár.

A folyton emelkedő és szűkülő völgyben olyan idillikus helyek lepnek meg, mint Fontaniemore alpesi falva,a Lys fölé hajló ódon hídjával. Chatillon és Aosta között félúton áll a Castello di Fenis. Olyan mint gyermekek mesekönyveiben ábrázolt soktornyú erkélyes, ágas-bogas, kacsalábon forgó kastélyok.